Almási Tibor: A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat 1919-1944 (Győr, 1999)
3. A Győri Képző- és Iparművészeti Társulat alapszabályzata
munkájában, de amelyeknek törvényes szabályozására csupán ekkor kerülhet sor. Az űj társulati alapszabályzat 3 fejezetből és 47 cikkelyből áll. Ebben először mondják ki azt, hogy a Társulat hatásköre nem korlátozódik Győr városára, hanem kiterjed az egész Felső-Dunántúlra is. A régi szabályzatból teljes egészében kiiktatásra kerül az V., a kiállítások szabályzatáról rendelkező fejezet. Ezentúl a tárlatok szervezésének és lebonyolításának folyamatáról a társulati alapszabályzattól független, 10 pontból álló - a közgyűlés megszavazta - Kiállítási Szabályzat intézkedik. 2 1 Az 1927-es alapszabályzat szellemében a Társulat tiszteletbeli tagjait ezidőtől a közgyűlés veszi fel; a közgyűlés összehívása a folyó év első negyedére kell essen, ezt meghirdetni csupán 8 nappal előbb szükséges és csak hírlap útján; a kiállítások megnyitóján a Társulat tagjai is kötelesek kifizetni a belépőjegy árát; továbbá határozat születik arról, hogy a pénztáros és főtitkár munkájuk fejében tiszteletdíjban részesüljenek. Az új szabályzat értelmében változás áll be a tisztikar összetételében. Az I. és II. titkárok helyébe 1 főtitkár, illetve 2 művészeti -egy képzőművészeti és egy iparművészeti - titkár lép; a segédműtáros funkció megszűnésével a Társulatnak két, egyenlő jogokkal felruházott műtárosa van és a tisztikarban elfoglalhatja helyét a 2 sajtótudósító is. A tisztikar számszerű kibővítése egyrészt azt a célt szolgálja, hogy a művészeti titkárok, illetve a műtárosok esetében ésszerű felosztásra kerüljenek a megnövekedett feladatok, másrészt, hogy a kimondottan művészeti kérdések megoldása a szakemberek - tehát a képzőművészek joga lehessen, a sajtótudósítók esetében pedig az, hogy a helyi újságokon keresztül szorosabbá váljon a kapcsolat a Társulat és a város polgársága között. Az 1927-es szabályzat egyetlen kivétellel fenntartja a Társulat régi bizottságait. A gazdasági bizottság helyére a számvizsgáló bizottság létét írja elő, amelyet a közgyűlés egy évre választ meg azon tagjai sorából, akik a Társaságban semmiféle tisztséget nem töltenek be."" Bár a Társulat alapszabályzatának megfelelően a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat vezető szerve a közgyűlés, a mindennapi teendők ellátása mégis a tisztikarra hárul. A tisztikar tagjainak névsora azt mutatja, hogy a kezdeti ellentmondásos, torz viszonyok után, a Társulat vezetésében a 30-as évek elejére kialakul egy olyan egyensúly, amely művészek és közéleti személyiségek arányos képviseletével leginkább szolgálhatja a Társulat érdekeit. 2 3 /I. Függelék/ 15
