Csécs Teréz szerk.: A Szép-Literatúrai Ajándék (1821-1827) és a Koszorú Szépliteratúrai Ajándék (1828-1841) a Tudományos Gyűjteményhez repertóriuma (Győr, 1999)

Bevezetés

ELŐSZÓ A Szép-Literatúrai Ajándék a Tudományos Gyűjtemény irodalmi melléklapjaként jelent meg havonta, ívenként, ezen a néven 1821 januárjától 1827 decemberéig. 1828-tól Koszorú Szép-Literatúrai Ajándék névváltozattal (1828. január-1841. de­cember). Füzetszámozás és gyakran keltezés nélküli melléklet, a keltezés néhány helyen az ív első oldalának lapalji jelöléséből kiderül. (A név különféle írásmódjai: Szép-Literatúrai Ajándék /1821-1827/, Koszorú Szép-Literatúrai Ajándék /1828/, Koszorú, Szépliteraturai Ajándék /1829-1841/. Az ívek első oldala alján szerepelt még Szép Literatúra, Szép-Literatura, Szép Literatúra, Koszorú - és olykor az adott év valamint Tudományos Gyűjtemény kötetszámozásával. A borítókon is különféle címleírások találhatók. Emellett a bibliográfiai leírásokban más névalakokat is használtak /v. ö. Petrik/. A ma leggyakrabban használt a névalak a Szépliteratúrai Ajándék ill. Koszorú.) A Tudományos Gyűjtemény 1817-től havonta kiadott, enciklopédikus igényű, ma­gyar nyelvű tudományos folyóirat volt, amelynek Értekezések rovatában történeti, filozófiai, pedagógiai, nyelvészeti, természettudományos, topográfiai, statisztikai, néprajzi stb. tárgyú tanulmányok, cikkek, útleírások stb. jelentek meg. A Könyv­ismertetések (Literatúra) rovatban magyar és külföldi könyveket, folyóiratokat is­mertettek. A harmadik rovat, a Tudománybéli jelentések (Külőnbfélék) nekrológo­kat, kinevezéseket, iskolai híreket, megjelent könyvek listáit, megcáfolásokat, tudományos egyvelegeket, technikai érdekességeket stb. tartalmazott. Szépirodal­mat nem közöltek a szerkesztők. 1818 áprilisában Jankovich Miklós, a Tudományos Egyesület elnöke javaslatot tett egy irodalmi zsebkönyv megjelentetésére, de a kiadó, Trattner János Tamás, sokallva a költségeket, elvetette a tervet. 1820 végén azonban - köszönhetően az Erdélyi Múzeum 1818. évi megszűnésével keletkezett űrnek is - a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője, Thaisz András és a kiadó elhatározták egy irodalmi mel­léklet megjelentetését. Havonta egy-egy ívnyi szépirodalmat („költészetei", velős gondolatokat, prózai munkákat, meséket, rejtvényeket) ingyen, ajándékképpen kül­denek az előfizetőknek. Nem titkolt szándékuk volt a szépnem megnyerése is. Pintér Jenő irodalomtörténetében írja erről az időszakról: „A szépirodalom ügyét a Tudományos Gyűjtemény melléklapjai szolgálták..." (i. m. 51.p.) A Tudományos Gyűjtemény 1820. évi utolsó számaiban nem található beharangozó írás a mellék­let indításáról, és nem tud róla V. Busa Margit Magyar sajtóbibliográfiája melléklet­ként sem. (Egy irodalmi folyóirat iránti igényt jelzi az is, hogy 1821 őszén indult meg az Auróra Hazai Almanach és a Hébe első kötete, a Zsebkönyv is.) A szerkesztésre Szemere Pált kérték fel, Döbrentei Gábor volt a társszerkesztő, júniustól azonban Thaisz András, a Tudományos Gyűjtemény akkori szerkesztője maga vette át az irodalmi mellékletet is. 1828 januárjától a Tudományos Gyűj­teményt és melléklapját is Vörösmarty Mihály vitte tovább, aki a Koszorú „előnevet" adta a mellékletnek. 1832-ben Vörösmarty visszavonult a folyóirat szerkesztésétől. Az irodalmi melléklap neve megmaradt, megjelent a Tudományos Gyűjtemény megszűnéséig minden hónapban, szerkesztői a főlap szerkesztői voltak.

Next

/
Thumbnails
Contents