G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Zeneoktatás

ZENEOKTATÁS és angyalalaktól. A jobbfelé erősen kilépő balláb az egész alaknak aszimmetrikus hangsúlyt ad. Ruházata társaitól eltérően díszítetlen, bal kezében hegedű alakú húros hangszert (fidula), jobbjában a megszólaltatáshoz szükséges vonót tartja. A hangszerek az Atya dicséretét szolgálták és tették ünnepélyesebbé. írod.: Szőnyi O.: A pécsi Püspöki Múzeum kőtára, Pécs, 1906. 718. sz.; Árpád-kori kőfaragványok, Katalógus, szerk. Tóth Melinda és Marosi Ernő, Bp. 1978. 72.d., 23. kép. Pécs, Dómmúzeum Sz.K. (Tóth Melinda leírása alapján) 107 Elefántcsont diptichon zenélő angyalokkal Diptychon aus Elfenbein mit musizierenden Engeln 1340. k., francia-gót munka elefántcsont 92 x 190 x 9,5 mm A diptichon-szárny három bemélyített domborműves, vésett jelenetet tartalmaz: Mária temetése, mennybevitle és megkoronázása. A középső jeleneten négy, különböző hangszereken játszó angyal látható. Winterl Antal nagyprépost hagyatékából Ebenhöch apátkanonok szerezte meg a kincstár részére. Győr, Székesegyházi Kincstár K.L. 108 Éneklő és zenélő angyalok Singende und musizierende Engel (Fotó) 1510 után, magyar munka fa, festett, aranyozott m.: 35 x 61 cm A szoborcsoport közepén a jobb kezét áldásra emelő Atyaisten félalakja lebeg. Körülötte angyalok: jobbján kettő hólyagdudán, ill. szarvkürtön játszik, a balján lévő kettő pedig a kezükben tartott könyvből énekel. — Az erős alulnézetre készült dombormű valószínűleg oltárszekrény felső részét díszítette (a szekrényben Jézus születését ábrázoló dombormű lehetett). Ismeretlen helyről származik, készítésének helyét a szakirodalom (stíluskritikai alapon) a bányavárosok területén keresi. írod.: Boskovits Miklós, Mojzer Miklós, Mucsi András: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtára, Bp. 1964. 21.; Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Bp. 1967. 123, 175; Keresztény Múzeum, Esztergom. Összeáll. Cséfalvay Pál. Bp. 1993- 35. sz. (Végh János) Esztergom, Keresztény Múzeum, 1. sz.: 56.838. K.L. 109 Zsigmond-kori töredék: többszólamú diákénekek Von Schülern vorgetragene polyphone liturgische Melodien aus der Sigismundzeit (Fotó) 14/15. sz., Felvidékről Húsvéti, Szt. Miklósról szóló és karácsonyi énekek. A töredék a középkori magyarországi többszólamú gyakorlat legfontosabb emléke. A Közép-Európában divatos „populáris polifónia" emlékeit tartalmazza, többnyire szomszédainknál is ismert tételeket, de olykor eredeti változatban, sőt kiegészítve néhány másutt ismeretlen, talán hazai kompozícióval. Az első lap tetején legkorábbi anyanyelvű népénekfeljegyzésünk olvasható: a „Christus surrexit" kezdetű húsvéti kanció magyar, német, lengyel és cseh nyelvű megfelelője, egy többnyelvű észak-magyarországi város viszonyainak megfelelően. írod.: Szendrei 1981. F 650, Szendrei Janka: Kottás kódextöredékek a magyar középkorból. Kiállítás az MTA Zenetörténeti Múzeumában, Bp. 1985. 70. sz. Országos Széchényi Könyvtár, Clmae 534. Sz.J. (képet ld. 178. o.) 110 Pálos missale (Missale itinerantium eremitarum S. Pauli) 15. sz. 2. f., magyar papír, hiányos, ma 70 folio (fol l-66

v: prima manus, fol 66

v-70: secunda manus), fatáblára vont bőrkötés, egyszerű iniciálék, a nagyobb méretűek kivágva. Az első kötéstábla belsejére ragasztva kottás intonáció-táblázat, szöveges suffragium-táblázat. A kódexhez a 70-es években még hozzátartozott egy pergamen betétlap liturgikus tételekkel (Mária-alleluják, Mittit ad virginem sequentia, névbejegyzések, probationes calami, etc.), mely 1995-ben, a restaurálásra küldött kódexben nem volt benne. Ezen a pergamenlapon olvasható egy régi Inc 80 jelzet is. A kódex Jászó premontrei prépostságának könyvtárából származik. Mostani soproni jelzete újkeletű. 297 x 213 mm Az úti missale a nagy ünnepek miséit, az ordo missae-t, votiv és communis misék sorozatát, s a pálos rend szentjeinek miséit tartalmazza. „De sanctis regibus" miseformulája (f. 42v) együtt ünnepli a három magyar szent királyt (István, Imre, László), a második scriptor Szt. László saját külön miséjét is rögzítette. A pálos védőszentek közül Ágoston és remete Szent Pál szerepelnek külön formulával (f. 66v-67v). Az Ordo missae-ben kottás praephatiok és Pater noster találhatók négy piros vonalon két kolumnába rendezve. A hangjelzés a magyar (esztergomi) notáció pálos rendben kialakított változata. Ugyanennek a notációnak félkurzív kivitelezése látható az első kötéstábla belső oldalára ragasztott lapon (intonáció-gyűjtemény), mely nem hivatásos másoló munkája, hanem a használó kottajegyzete, az iskolákban elsajátított privát zenei írásmód. — A misekönyvet fatáblás vaknyomásos bőrkötés borítja, 177