G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Gömöri János: A sárospataki plébániai iskola feltárása

ja. Békefi Rémig, A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Budapest 1906. 150. 13- A Perényi Gábor javadalomfoglalásait rögzítő jegyzékben olvashatjuk: Item Bona Monasterii Monialium in Sárospatak existentium. Possessionem nnam chyrnaho (Csarnahó) vocatam cum Promontorio et aliis suis pertinentibus. Monasterium integnum non dirutum, sed in scolam Lutheranorum conversum. Adatok az egri egyházmegye történetéhez. II. Eger 1887. 548. 14. Szikszai Fabricius Balázs, Oratio de vita et obitu spectabilis et magnifici Domini Gabrielis Perenii... Sárospatak 1567. júl. 28. Kézirat. Tiszántúli Református Egyházkerület Sárospataki Nagykönyvtára. Kt.5. A részletet Mészáros I. 1972. i. m. 207. fordításában idézzük. A Perényi Gábor temetésén mondott gyászbeszéd szövege 1568-ban és 1570-ben Wittembergben nyomtatásban is megjelent. 15- Szombathi János—Gulyás József—Szinnyei Gerzson, A sárospataki főiskola története. Sárospatak 1919- 109- — Idézi Balassa i. m. 32. 16. Mészáros 1972. a plébániai iskola tananyagával a Szálkái kódex kiértékelésekor részletesen foglakozott, de kitekintett a másik iskola, a később református kollégium alapítására és 16. századi történetére is. A tananyagról továbbá: Mészáros István, Theodolus költeménye a Szalkai-kódexben. Különnyomat a Filológiai Közlöny 1964. 3—4. számából. Uő. Szálkái László fogalmazási tankönyve 1490-ből. Különnyomat a Filológiai Közlöny 1966. évi 3—4. számából,. Uő. A Szalkai-kódex glosszáinak helyesírása. Klny. a Magyar Nyelv 1966. évi 1. számából. Uő. A Szalkai-kódex asztronómiai tananyaga Klny. a Századok 1966. évi 4—5. számából. 17. Gömöri János, Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9 (1970) 109-128, 14. kép 18. A templom ÉK-i sarka mellé épített földsáncot, a külső vár É-i részén mutatja a felmérés. Badisches Landeshauptarchiv, Karlsruhe. Kartensammlung der Grosshrzg. HausFidei-Comission, XV. k. Közli Détsy 1972, i. m. 91. 41. kép. 19. Gömöri János, Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 9 (1970) 109—128, 14. kép 20. Molnár Vera, Beszámoló a sárospataki gótikus templom 1964. évi ásatásáról. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1964—65. Szeged 1966. 127—135.; Molnár Vera, A sárospataki r. k. plébániatemplom története az 1964—65. évek ásatásainak tükrében. Magyar Műemlékvédelem Évkönyv 1969—1970. Budapest 1972. 143—15921. Gömöri 1970, 15. és 16 képek; Hasonló kettős pincelejárata volt egy 15. századi váci épületnek az ún. német városrészben, a mai Széchenyi utcában. Miklós Zzuzsa, 15- századi telepnyomok Vácott. ArchÉrt 113 (1986) 237—254. 2. kép, 1. pince. A Balaton-felvidéki Sarvaly középkori pincéi már változatosabb képet mutatnak a pincegádorok elhelyezése szempontjából. Hosszanti fal mellé épített pincelejáratokat is találtak, mint a csúti (Budapest XXII. kerület) és pásztói (Nógrád m.) középkori pincék estében. Parádi Nándor, Sarvaly körépkori pincéi és kemencéi. ArchÉrt 106 (1979) 52—66.; Valter 1985 i. m. 1. kép. 22. A cinterem nagy kapuja a D-i oldalon nyílott. 23. Bártfán az iskola 1513- és 1518. évi adatok szerint a Szent Egyed plébániatemplom szomszédságában állt. Nagyszebenben a plébániatemplom temetőjénél állott az iskola. Békefi Rémig, A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Budapest 1906. 85., 136..; Az 1521 évi tűzvész után Késmárkon „a plébános házát, az iskolát és a fürdőt nagyrészt újonan építették" Divald Kornél, Szepesvármegye művészeti emlékei. Budapest 1905. 66.; A 15. századi gyöngyösi iskola fallal és árokkal kerítve a nagytemplom mögött állt. Fülöp Lajos (szerk.), Gyöngyös a 630 éves város. Múzeumi Füzetek 8 (1964) 18. A pásztói iskolamester háza, az iskola „a gótikus plébánia templomtól délre, néhány méterre található". Valter Ilona, Pásztó, a középkori mezőváros. Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21 (1975) 53—63-, uő: Pásztó, Oskolamester-ház. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 219. Budapest. 1985. — „A soproni régi plébánia közvetelen szomszédságában feküdt az iskola" ... Házi Jenő, Sopron középkori egyháztörténete. Győregyházmegye múltjából, IV. szám 1. rész. Sopron 1939. 235. 24. Róbert Alt, Bilderatlas zur Schul- und Erzihungsgeschichte. Berlin I960. I. , 118, 121, 126, 185, 190, 192, 194, 195, 109, 210. képek.; Békefi Rémig, A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest 1910. 7. ábra. Egy 1519 évi, Prima pars doctrinalis Alexandri cum sententis notabilibus... etc. kezdetű mű tantermet ábrázol tanárral és diákokkal. (Esztegomi Főszékesegyhámegyei Könyvtár).; 1534-ben a soproni plébániai iskolában két szobát, tantermet említenek a számadások. Becslések szerint a 15. századi soproni plébániai iskolának 20-30 tanulója lehetett. Házi 1939. i. m. 241, 247. A szabad királyi városhoz viszonyítva Sárospatak oppidum feltehetően kevesebb diákot fogadott plébániai iskolájában. 25. Más városokban is a protestantizmus a régi iskolákat alakította át és szervezte saját céljai szerint. Pl. 1539-ben Bártfán, 1537-ben Besztercebányán, 1531-ben Eperjesen, kb. 1533-ban Kassán, 1536-ban Késmárkon, 1546-ban Nagyszebenben, 1538-ban Selmecbányán. 26. A feltételezett külső lépcsőnek régészeti maradványai nem kerültek elő, de bártfai gótikus házak példái alapján a pataki iskolánál is hasonlót külső lépcsőit rekonstruálhatunk. (Sarisské múzeum, Bardejov). 27. 1523-ban Késmárkon az iskola padozata deszka volt, 1514-ben Bártfán az iskola pincéjét javította a kőfaragó. Békefi 1906. i. m. 85, 119. Előbbi esetben a pince fafödémű, utóbbi esetben boltozatos lehetett. A pásztói iskola pincéje is fafödémű volt. Valter 1985 i. m. 1. kép 28. A szintek összevetésénél figyelembe kell venni, hogy a templom helyreállításánál felvett +-00 szintvonalhoz mértük be az iskola szintjeit is. Néhány fontosabb szintadat: 1968. évi járdaszint a templom Ny-i tornya előtt -82 cm. Az iskola nagy termének Ny-i fal koronája -62 cm, alapozása -262 cm. Tanterem K-i fal koronája -60 és -70 cm között, alapozásának alja -310 cm és -315 cm. Tanterem É-i falkorona -70 cm, -102 cm, -113 cm. 29. A küszöbbe vésték az ajtószárny illeszkedési káváját. Gömöri i. m. 1970. p. 121., 16. kép. 30. Gömöri János: A sárospataki r. k. plébániatemplom kőfaragó- és kőelhelyező jelei. Magyar Műemlékvédelem Évkönyv 1969-70. Bp. 1972, 168. Nr. 327. 31. A korábbi pincét csak kis szondákkal tárhattuk fel, mert a fölé épült kőfalakat a műemléki bemutatás céljából meg kellett hagynunk. 32. A középkori pincék kőből, vagy fából épülhettek. Feltártak lakóépület alá, vagy közvetlenül a végéhez ragasztott pincéket is. Az épülettől kisebb-nagyobb távolságba épitett pincék maradványai is ismertté váltak a faluásatásokon. Michnai Attila, Középkori népi építészet. FolArch 32 (1981) 232-234.; A sárospataki pincéhez hasonló 76