G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Gömöri János: A sárospataki plébániai iskola feltárása

A SÁROSPATAKI KÖZÉPKORI PLÉBÁNIAI ISKOLA 6. KÉP Pataki iskolás rajza: szántási jelenet ábrázolása a 15. századi templom szentélyéből Roycha pataki plébános sírkövét (f 1515) tartalmazó 15. századi padlószint is, amelyet a templom 1492ben befejeződött átépítésekor alakítottak ki. így a rajzot a 15. század második felére keltezzük. A rajz készítője a pataki iskola egyik diákja lehetett. Az iskola órákon a város " gabona vetyzyt"

3

9 is többször emlegethették. Más mezővárosokhoz hasonlóan Patak oppidum környékén is jelentős gabonatermelés folyhatott a 15. század második felében.

40 Az ábrázolt eke az aszimmetrikus taligájú, kétszarvú kerülőekék típusába tartozik. Az eketaliga rajza az első ilyen ábrázolás Magyarországon, s ezt egy pataki kisdiáknak köszönhetjük.

4

1 JEGYZETEK 1. Balassa Iván, Sárospatak történeti helyrajza a XVI—XX. században. Miskolc Sárospatak 1994. 31—32. 2. Gömöri János, A sárospataki Madonna. Művészettörténeti Értesítő 1975. 1. szám. 56—61. 3- Adatok az egri egyházmegye történetéhez. Eger 1908. IV. 143: Vixerunt in ecclesia Saáros Patakiensi sequentes: Paulus de Ráska altarista S.Nicolai eppi et confessoris ac vicarius de Saárospatak, Em. De Dobos altarista Beatae Virginis, Georgius de Gyöngyös altarista Lucae evangelistae, Steph. de Zékely Vásárhelye altarista Beatorum Simonis et Judae Apostolorum, Petrus de Tborma altarista Corporis Christi. Soproni példák alapján feltételezhető, hogy „az iskola mellett az oltárigazgatók is tanítottak egy két tanulót eleinte gyakorlati céllal, hogy jó minisztráns fiúk álljanak rendelkezésükre", majd esetleg a papi pályára előkészítendő. Házi Jenő, Sopron középkori egyháztörténete. Győregyházmegye múltjából, IV. szám 1. rész. Sopron 1939. 243. 4. János 1263—1272 között V. István király okleveleiben mint a király plébánosa szerepel, Jakab plébánost pedig, aki IV. László király dajkájának a fia volt, 1285-ben a tatárok hurcolták el. Détsy Mihály, A sárospataki r. k. plébániatemplom történetének okleveles adatai. Magyar Műemlékvédelem Évkönyv 6 (1969—70 [1972]) 89. p. 5., 6. jegyz. 5. Détsy 1972 i. m. 90. 6. Mészáros István, A Szálkái kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Bp. 1972. 18—197. 1423: Dominicus de Patak, 1436: Dionisius de Patak, 1451: Thomas Jakczo de Patak, 1478: Stephanus Péchy de Patak. Gulyás József—Kántor Mihály, Sárospatak és vidéke. Magyar városok monográfiája. Bp. 1933. 16. 8. Mészáros 1972, 291- Johannes adolescens scholaris de Patak". 9- Kevés olyan városa volt a 14. századi Magyarországnak, ahol három szerzetesrend is kolostort épített. Ezek közé tartozott Sárospatak a ferencesek, klarisszák és domonkosok kolostorával. Engel Pál—Makk Ferenc (szerk.), Korai Magyar Történeti lexikon. Budapest 1994. p. 368. Térkép.; A pataki ferences kolostorban 1537-ben, két lektor vezetésével még folyt a rendtartomány noviciusainak teológiai oktatása. Dankó Katalin-Szekér György, A sárospataki ferences kolostor kutatása. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. OMVH Évk. 1994. 360. 10. Mészáros 1972 i. m. 11. A kódex ma az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban található, Mss II. 395. jelzettel, „Annotationes scolasticae Patakienses seu Codex Salcanus" leltári elnevezéssel. (Korábbi, nem pontos elnevezése „Adnotationes astronomicae, philologicae et musicae"). 11. Dankó Katalin—Szekér György 1994, 359—372. 12. Egy 1539. évi okirat szerint Balogh Baltazár és felesége Kornis Klára házának telke az iskoláéval szomszédos (in vicinitate Scholae Rté) K, D és É felé pedig közút határol75