G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Gömöri János: A sárospataki plébániai iskola feltárása

Gömöri János A sárospataki középkori plébániai iskola árospatak, a „Bodrogparti Athén'" már évszázadokkal ezelőtt beírta nevét a magyar iskolatörténetbe. Az Árpád-korban Patak, a Zempléni erdőbirtokok központja, alkalmanként királyaink kedvelt szálláshelye volt. 1429-ben Zsigmond király Pálóczi Péter fiainak, György esztergomi érseknek, Mátyás országbírónak és Imrének adományozta Patakot, tartozékaival együtt.

2 Az ország leggazdagabb főurai közé tartozó Pálócziak ajándékaikkal halmozták el a sárospataki plébániatemplomot, amely továbbra is megőrizte exemptus jogállását, tehát közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. 1435-ben öt — jövedelmekkel ellátott — altarista pap tartozott a templomhoz.

3 A város plébánosi tisztét a 13. századtól

4 tekintélyes személyiségek töltötték be. Később, 1475 és 1483 között Bakócz Tamás esztergomi érsek fivére, Bálint, 1503-ban pedig György bodoni püspök nyerte el a pataki plébánosi állást.

5 Világlátott embereket választottak a plébániaiskola rektori székébe is. Kisvárdai János, aki négy esztendeig tanult a krakkói egyetemen, 1484 szeptemberében megszerezve bakkaleureátusi fokozatát, 1486-tól Sárospatakon tanított.

6 A pataki diákok is eljutottak távoli egyetemekre.

7 1521-ből ismert János pataki iskolás.

8 A pataki iskolában zajló életről, az 1490-es években összeállított Szalkai-kódexből értesülhetünk. Mészáros István bizonyította be, hogy a kódex nem kolostori,

9 hanem plébániai iskolában keletkezett.

1

0 Az 1530-as években az egykori ferences és klarissza kolostor

1

1 közelében, a beginák házában kapott helyet ez az újjáépített schola reformata,

u amelyet egy 1567 évi oklevél már a reformátusok iskolájának nevezett.

1

3 1566-tól, Szikszai Fabricius Balázs rektorsága idején emelkedett újra Mátyás király kori szintjére a pataki schola, amikor Perényi Gábor lett a város birtokosa. Ő már református szellemben virágoztatta fel a pataki iskolát, amely — Fabricius Balázs szavait idézve — olyan, „mint a trójai faló, amelyből jámbor és tudós férfiak rajzottak szét, akik most szerte Magyarországon igen dicséretes módon szolgálnak az iskolákban és templomokban."

1

4 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Lórántffy Zsuzsanna idején, 1650-ben Comenius Arnos János pataki beköszöntő beszédében említette „más iskolák előtt ezt a Rákóczi-Athenaeumot..(a mai collegium, főiskola, gimnázium ősét).

1

5 (1. kép 2.) Ennek a nagyhírű pataki iskolának

1

6 az előzménye volt a sárospataki plébániai iskola (1. kép 1.), amelynek régészeti feltárásáról

1

7 az alábbiakban beszámolok. Az épület feltárása 1968 januárjában egy víztároló medence ásását kezdték meg a Keresztelő Szent János plébániatemplomtól Ny-ra, a külső városfal mellett. Az átvágott földrétegekből, 15. századi edénytöredékek, középkori vastárgyak és Zsigmond király (I368-I537) által veretett, ezüst obulusok kerültek elő. A tározó átmetszett egy 60-70 cm vastag pincefalat is, amelynek iránya hegyes szöget zárt be a külső várfallal, sőt folytatására a l6. századi várfalat ráépítették. Hogy az épület korábbi, mint, a pataki belső város 1537-ben már álló erődvonala, azt a védőfal szuperpozíciója mutatja. A Perényi Péter által emeltetett külsővár sánca — amint azt Angelini 1573évi felmérésén

1

8 láthatjuk — már fedi a templom melletti épületet. Az kőépületet 1968 májusában tártuk fel, a templomon kívüli középkori járószintek kutatása közben. Alapfalai néhány centiméterre az újkori járószint alatt bukkantak elő az ásó nyomán.

1

9 A 15. századi gótikus plébániatemplom

2

0 nyugati homlokzatától 10 méterre fekszik a 17,5 m hosszú, K-i végén 7,5 m. Ny-i végén 6,5 m széles, ÉNy-DK-i tájolású építmény (2. kép 1.), amelynek mindkét végén megtaláltuk a pincelejáratok maradványait.

2

1 (2. kép a, b) A templom körüli temető kerítésfalán kiskaput nyitottak (2. kép B. szelvény) épületünk és a templom közötti — valószínűleg gyakori — közlekedés céljából.

2

2 Ennek alapján feltételezhetjük, hogy az épület a plébániához tartozott. A plébánia épülete (1. kép 4.) az Árpád-kori körtemplom (1. kép 3, 2. kép 3) mellett, a középkori főutca orsó alakúan kiszélesedő terén, a mai helyén állott. A tér szemközti oldalán, a plébániával álellenben, 1968-ban feltételezhetően a középkori pébániai iskolát találtuk meg. A plébániai iskolák a 15. században — praktikus megfontolásból, az iskolamester templomi elfoglaltságai, pl. kántori feladata miatt — leggyakrabban a templom közelében

2

3 kaptak helyet. Épületünk nagy, osztatlan terme

2

4 hasonló lehetett a középkori ábrázolásokról ismert tantermekhez. A fentiek azonban még nem bizonyítják egyértelműen, hogy valóban az iskola romjai láttak napvilágot. Az a 69