G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Valter Ilona: Falusi és mezővárosi iskolák a középkorban
FALUSI F.S MEZŐVÁROSI ISKOLÁK A KÖZÉPKORBAN erről az égésréteg tanúskodik. A török közeledtének hírére rejtette el a ház értékeit a pásztói iskolamester 1551-ben és a gödröket betapasztotta. Utóda, aki a házat újjáépítette, már nem tudott a vermekről és így azok háborítatlanul megmaradtak egészen 1978-ig. Az iskolamesteri házat — 16. századi mezővárosi ábrázolások segítségével — Vladár Ágnes tervei alapján az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállította, és a 15-16. századi oltárképek, metszetek segítségével rekonstruált bútorok, az előkerült háztartási eszközök segítségével berendeztük. így az épületben látható, tanulmányozható egy 15-16. századi mezővárosi polgár élete. Egy 1428-ban kelt oklevél említi először a pásztói "scholae magistert". Pásztói Jakab végrendeletében többek között az iskolamesterről is megemlékezett és ráhagyott egy lovat.Feltehetően az iskolamesteri ház is állott már ekkor, gótikus részletformái erre utalnak. A következő adat pásztói tanítóról 1509-ből származik. András deák volt az iskolamester (scholasticus) ekkor. Papi ember, aki a kisebb rendekben a acolythusságig eljutott. Perben állott Pásztói Mihállyal és Györggyel, a mezőváros két földbirtokosával. Az ügy az egri vicarius elé került. A tárgyalás előtt András deák 1509. július 7-én, tanúk beszerzése végett jártában, a pásztói plébániatemplom temetője mellé érkezett, ahol Pásztói Mihály és György emberei elfogták, uruk nemesi udvarházába vitték és úgy megverték, hogy nyomban meghalt. Ez igen súlyos dolog volt mert papi ember bántalmazása kiközösítéssel járt. Perényi Imre nádor a pásztóiakat ezért minden birtokuktól megfosztotta. 3 9 1529-ből ismerjük Mihály magistert, aki tanítványa szerint igen jó tanító volt. 4 0 A pásztói plébánosok, és a plébánia életéből is maradt fenn ebből a korszakból néhány adat. 1459ben említik István plébánost, aki mellett még György és Pál káplán és Bertalan altarista teljesített itt szolgálatot. 4 1 Igen népes lehetett a világi papok száma, ahogyan az egy 1487-es hatalmaskodásból kiderül. 1487. halottak napján mialatt Bálint plébános és a házában lakó István, volt szentjakabi plébános, egyben a mezőváros egyik földesurának, Dobozi Dánffy Andrásnak volt káplánja a templomban az ünnepi misét celebrálták, addig Pásztó egy másik földesura, Pásztói János szolgáival a plébániára tört, feltörvén mind a plébános szobáinak, mind pedig István pap kamrájának ajtajait, és az épületet kirabolta. Az ügyben Mátyás király parancsára húsz személyt hallgattak ki, köztük a két károsult papon kívül Lukács pap ispotálymestert, Imre papot, a pásztói káplánt, valamint Péter papot, a Szent László kápolna igazgatóját. 4 2 Igen tanulságos, hogy Pásztó mezővárosban, ahol a plébánia közelében ciszterci szerzetesek is éltek, viszonylag jelentős számban működtek világi papok: Bálint plébános, vendége István pap, Imre káplán, Péter, a Szent László kápolna igazgatója és Lukács ispotálymester. A Szent László kápolna azonos a plébánia templom északi oldalán feltárt hatszögű kápolnával, 4 3 az ispotály pedig a Szentlélek temetőkápolnával. Ebben a népes papi közegben éltek és dolgoztak a pásztói iskolamesterek, és laktak egy olyan házban, amely átmenetet képez a nemesi udvarházak és a 15. századi parasztházak között — és ez teszi Magyarországon egyedülállóvá. Az épület alaprajza a háromosztatú parasztházakhoz hasonlít és méretében is megfelel az ásatásokon feltárt e korabeli vertfalu házaknak. A ház azonban kőből készült és gótikus nyílászáróit is kőből faragták. Egy mezővárosi polgár háza, és a benne talált eszközök az életformára is adnak adatokat. A gabonatartó vermek, a felsorolt földművelési eszközök azt mutatják, hogy az itt lakó tanító (vagy tanítók?) gazdálkodott. Életformájának gazdasági alapja az iskolához tartozó telek volt, az iskolaépülettel együtt, amely egyben lakásul is szolgált. Önálló háztartást vezetett, így nem valószínű, hogy a plébános asztalánál evett volna. Bár az 1509ben említett András deák a kisebb papi rendet már felvette, nyilván volt itt házas iskolamester is, akinek a felesége a háztartásban tevékenykedett. A ház és a benne talált felszerelés a századokon át működő jellegzetes falusi-mezővárosi ún. "paraszt-vagy néptanító" egyik korai példáját állítja elénk. A tanítás feltehetően a szobában folyt. Máshol nem igen lehetett, mert az épület környékén semmi nyomát nem találtuk más épületnek, tehát nem volt külön iskolaépület. A ház pincéjében tárolta az iskolamester a bort, mert Pásztó a Mátra-alji szőlőtermelő vidékhez tartozott, jelentős 15. századi borkereskedelemmel. 4 4 Az iskolamester háza szinte változatlan formában állott századokon át. Az 1800-as évek elején építettek hozzá egy helyiséget északról, vályogból és belső beosztását változtatták meg. Az 1984-ben elkészült helyreállítás óta a 15-16. századi mezővárosi iskolamester életmódjával ismerkedhetünk meg, ha az épületet meglátogatjuk. JEGYZETEK 1. Békefi 1910. 345—346. 2. Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München 1973. 61. 3. Békefi 1906. 25. 4. Békefi 1906. 24. 5. Békefi 1910. 348. — Mészáros 1981. 181. 6. Kubinyi András: Gondolatok a középkor végi alföldi és Alföld-széli mezővárosaink alaprajzi és építészeti fejlődéséről. Építés-Építészettudomány XV. kötet. 1—4. sz. Bp. 1983. 283. 65
