G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Alfons Huber–Kubinyi András: Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében

EGY BUDAI ISKOLAMESTER PÁLYÁJA A XV. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN a tanácshoz. A következő adat 1481. január 16-ról származik. A városi tanács oklevelet állított ki Haischnaider Szebold budai polgár házeladásáról a Szent György-piacon Wirth János számára. Az oklevél jobb felső sarkán „Relatio domini Conradi Wan iurati" jegyzet olvasható, azaz az ügyet Wann Konrád tanácsbeli esküdt intézete, ő adta az oklevéladási parancsot a városi kancelláriának.

5

9 A következő — és egyben utolsó — tanácstagi adat Wann Konrádra 1482. március 22-éről származik. Ez is teljes tanácslista. A bíró Dax Lipót, a pénzbíró Tegez Miklós, utána pedig, akár 1475-ben, Wann Konrád következik. Megjegyzem, hogy 1475ben a rangsorban Tegez követte Wannt.

6

0 Ez pedig nem jelent mást, hogy noha nem tudunk arról, hogy bírónak választották volna, 1745 és 1482 között őt tekintették a budai vezetőréteg német része legtekintélyesebb képviselőjének. Ehhez nyilván szükség volt megfelelő családi kapcsolatokra, de — mint már említettük — felesége nevét nem ismerjük. Wann várospolitikai súlyát mutatja, hogy az 1470-es évek közepén Meixner Tamással együtt ők ketten a budai Krisztus-teste céh elöljárói.

6

1 Ez az oltáriszentség tiszteletére alapított vallásos társulat egyben politikai szerepet is betöltött: a legtöbb magyarországi városban ez az egylet adott keretet a német polgárság vezetőrétege szervezkedésének. A budai Krisztus-teste céh szoros kapcsolatokat tartott Nürnberggel.

6

2 Meixner az 1482-es tanácslistán az ötödik, azaz a német tanácstagok között a közvetlenül Wann utáni helyet foglalta el. Konrád úr — ez a megszólítás mint tanácstagnak hivatalból járt neki — tehát karriert futott meg a szülőföldjétől oly távoli városban. Ebben bizonyára nem sok része volt annak, hogy tanított a bécsi egyetemen, majd vezette a budai iskolát. (Bár e nélkül nem szerezhette meg azokat a kapcsolatokat, amelyek házasságához, majd üzleti és várospolitikai sikereihez vezettek.) Nem zárható ki a Mátyás udvarával való érintkezés sem, hiszen bátyja Passauban a magyar—bajor párt egyik vezetőjének számított, és korábban is ápolta a magyar kapcsolatokat, igaz, nem szerette volna, ha budai unokaöccsei elmagyarosodnak. Paul ösztöndíjalapítványából Konrád két fiát ismertük meg, valószínű azonban, hogy a harmadik és legidősebb az ifjabb Wann Pál lehetett, akire nagybátyja csak azért nem utalt, mert már akkor befejezte tanulmányait. Budai Wann Pál és János 1478. április 14-én iratkoztak be a bécsi egyetemre.

6

3 János még abban az évben, Pál a következőben az egyetem magyar nemzetébe is belépett. Az ifjabb Pálra egyelőre nincs több egyetemi adatom, noha 1496-ban a „nemzetes és nemes tisztelendő Wary (?) Pál, az artes professzora, és a budai nagyobb Boldogasszony templom plébánosa" címmel fordul elő.

6

4 Ebből nyilvánvaló, hogy apjához hasonlóan ő is lezárta tanulmányait az artes fakultásán, és nagybátyja példáját követve pap lett. A nemességére való utalás III. Frigyes fenn idézett címeradományozására megy vissza. Ezek szerint a kilencvenes évek közepén ő a legnagyobb budai templom, a németek plébániatemplomának a plébánosa. Igaz, a rá vonatkozó oklevelekben Bann, Bani, Wari, Wary formában írják a nevét.

6

5 A „B" érthető, testvére, János is előfordul a bécsi egyetemen Johannes Ban ex Vuda" formában.

66 Az „r" betű esetleg az oklevélkiadás téves olvasatának köszönhető. A budai Boldogasszony-plébánia a városi tanács alá tartozott, az választotta a plébánost, így a német polgárok egyik vezetőjének fia sima utat kapott a gazdag javadalomhoz. Sajnos, nem tudjuk, hogy mikor kapta a plébániát, a rá vonatkozó hat oklevél 1496—1497-ből származik. Ezekből kiderül, hogy ő szerezte meg a Szentszéktől a mindenkori plébános számára az archipresbyter cím használatának jogát, amit igyekezett ki is bővíteni: pl. püspök jelenlétében is oszthat főpapi állást, kivéve pápai legátus, vagy a megyéspüspök jelenlétében. E mellé megszerezte a Budától délre eső kánai monostor kommendátor apáti javadalmát is, ezzel kapcsolatban összeütközésbe került a veszprémi püspökkel, ugyanis apátként nem vett részt az egyházmegyei zsinaton.

6

7 Plébániája is a veszprémi egyházmegyébe esett, de exemptioval rendelkezvén, közvetlenül az esztergomi érsek alá tartozott. Az exemptio nem vonatkozott Kánára, így Wannnak plébánosként nem, kommendátorként viszont meg kellett volna jelennie a Zsinaton. Ha azonban ott van, a püspök precedensként foghatta fel: egy exempt plébános ott van a zsinaton! Ez is, az archipresbyterség is, azt mutatja, hogy az ifjabb Pál kiváló jogérzékkel rendelkezett, erre helyezte a hangsúlyt. Bár Pál is hasonló nevű nagybátyja nyomdokában járt, öccse János a jelek szerint jobban kötődött hozzá. Tanulmányait a bajorországi Ingolstadt egyetemén folytatta, ahová 1481. november 25-én iratkozott be érdekes módon a kemnati Simon Küennel és a wunsiedeli Friedrich Pühlerrel együtt.

6

8 (Ez ugyanaz, aki Wann Jeromos helyett kapta meg nagybátyja bécsi ösztöndíját.) A kemnati Simon Küen is azonos lehet a passaui Simon Guennel, akinek Paul Wann ugyancsak ösztöndíjat adott. (Ld. fenn.) Nyilvánvaló tehát, hogy Wann János Ingolstadtba nagybátyja intenciójára ment. 1488-ban már baccalaureusként sőt magisterként Bécsben működik, 1493ban is — akárcsak apja — ugyanott az artes magistere.

6

9 Már láttuk, hogy később passaui hitszónokként nagybátyja nyomdokába lépett. A legfiatalabb testvér, Jeromos, i486, október 25-én ugyancsak az ingolstadti egyetemre iratkozott be,

7

0 és csupán két év múlva, 1488. április 14-én került a bécsi egyetemre, ahol elképzelhető, hogy igénybe vette nagybátyja ösztöndíját. Beiratkozott az egyetem magyar nemzetébe is.

7

1 Sem róla, sem a 55