G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Szendrei Janka: Zenetanulás a középkorban

SZENDREI JANKA 6. Szentpétery, Emericus: Sriptores Rerum Hungaricarum Vol. II., Budapest 1938, 493—496; Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Budapest 1979, 109—112. 7. Knauz Nándor: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis Tom. I., Strigonii 1874, 42, vö. Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig, Budapest 1910, 93- — Bischoff, Bernhard: Literarisches und künstlerisches Leben in St. Emmeram (Regensburg) während des frühen und hohen Mittelalters, In: Mittelalterliche Studien II, Stuttgart 1967, 84—86. 8. Több egyéb szerkönyv mellett az éjszakai zsolozsma énekeskönyvének, a Nocturnale-nak is meg kellett lennie például 1156-ban egy új egyház (magánegyház, később plébánia) alapításánál, vö. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Budapest 1971, 25. 9- Zagreb, Metropolitanska Knjiznica MR 165, vö. Kniewald Károly: Hartwick győri püspök Agenda Pontificalis-a. MKSz 1941, 1—21; Szendrei Janka: A magyar középkor hangjegyes forrásai, Budapest 1981, C 64-es kódex, 20. és 66. Tractus stellae igen, officium infantum azonban nem található a kódexben. A szakirodalomban erre vonatkozóan egy félreértés öröklődik. 10. Szendrei Janka: Német neumaírások Magyarországon. In: Középkori hangjegyírások Magyarországon. Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 4. Budapest 1983, 91—121, 151—15911. Falvy Zoltán—Mezey László: Codex Albensis. Ein Antiphonar aus dem 12. Jahrhundert. Budapest—

Graz 1963. 12. Smits van Waesberghe, Joseph: De musico

—paedagogico et theoretico Guidone Aretino eiusque vita et moribus, Florentiae 1953. 13. Szendrei Janka: A magyar notáció története. In: Középkori hangjegyírások Magyarországon. Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez 4, Budapest 1983, 11—90, 123— 151. 14. Smits van Waesberghe, Joseph: De musico—paedagogico... ; uő: Guido von Arezzo als Musikerzieher und Musiktheoretiker. In: Bericht über den internationalen musikwissenschaftlichen Kongress, Bamberg 1953, hrsg. Brennecke, Dietrich

—Kahl, Willi

—Steglich, Rudolph, Kassel, usw. 1953, 44—47. 15. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár MNy 1, vö. Radó Polikárp: Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungáriáé et limitropharum regionum, Budapest 1973, No. 2. és Szendrei Janka: Pray kódex vonalrendszeres kottái. In: Zenetudományi Dolgozatok 3- Budapest 1980, 183—213- A Sibenikben őrzött magyarországi kódexről Holl Béla: Egy ismeretlen középkori iskoláskönyv és magyar verses nyelvemlék 1433-ból. MKSz 1984, 3—23. E 15. századi iskoláskönyv kötése egy 12. századi magyar notációs tropárium töredéke. 16. Szendrei Janka: Van-e ciszterci hangjegyírás? In: Magyar Zene 23, 1982, 129—137; Miazga, Tadeusz: Notacja Gregorianska, Graz 1984, 235—251. 17. Veszprém, Káptalani Magánlevéltár 1276 Fok 2., közzétette Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém, Veszprém 1979, 278—279. 18. Fejérpataky László: A veszprémi káptalan kincseinek összeírása 1429—1437. évekből. Magyar Történelmi Tár 1886, 522—576, 1887, 173—192. (569—576: „inventarium librorum")- A leltárban „über divisionum Boethii" néven szereplő könyvet Szigeti Kilián a „De institutione musica"val azonosítja, mivel ez utóbbiban a főtéma a hangok, ill. hangközök osztása elméletben és monochordon. Lásd Szigeti Kilián: A zeneoktatás tananyaga Magyarországon. Kézirat a MTA Zenetudományi Intézet Könyvtárában. 19- Huglo, Michel: Les tonaires. Inventaire, Analyse, Comparaison. Paris 1971, 368—376. 20. Szép példa a 13- századnak még tatárjárás előtti éveiben keletkezett zágrábi egyházmegyés Missale Notatum, Güssing, Bibliothek des Franziskanerklosters Ms. 1/43, Id. Magyarország zenetörténete I., 7. facsimile, vö. Dobszay László: Árpád-kori kottás misekönyvünk provenienciája. In: Zenetudományi Dolgozatok, Budapest 1984 , 7—12, vagy egy töredékesen fennmaradt, vsz. erdélyi provenienciájú graduale, Országos Széchényi Könyvtár E 76, vö. Szendrei Janka: A magyar középkor... F 197 forrás. A század végéről a magyar notáció esztergomi kalligrafizált változatával írva teljes temporalét tartalmazó Breviárium notatum Strigoniense maradt fenn (Praha, Památník národního písemnictví (olim Bibliotheca monasterii Strahoviensis) DE 1.7. 21. Kollányi Ferenc: Visitatio capituli ecclesiae metropolitanae Strigoniensis anno 1397. Budapest 1901, 94—95; Tkalcic, Johannes: Monumenta historica episcopatus Zagrabiensis saeculo XII, XIII (et XIV). Vol 1—2, Zagrabiae, 1873, 82; Bunyitay Vince: A váradi káptalan legrégibb statutumai. Nagyvárad 1886, 94—98. 22. Lásd az előző jegyzetben Bunyitay kiadását, vö. Rajeczky Benjamin magyar fordítását Legány Dezső közlésében, Legány Dezső: A magyar zene krónikája. Zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban. Budapest 1962, 18—20; a „cantum scribere" kifejezést kottaírásra értelmezi Mezey László: Paleográfia. A latin írás története. Könyv- és oklevélpaleográfiai áttekintés. Kézirat gyanánt, Budapest 1962, 101. 23- A 14. századból fennmaradt kurzív kottás feljegyzésekről lásd: Szendrei Janka: A magyar notáció... 66—67, 136— 137. 24. Huglo, Michel: Réglement du XIII

e siécle pour la transcription des livres notés, In: Festschrift Bruno Stäblein, Kassel etc. 1967, 121—133- A magyarországi kódexek közül egy 14. századi ágostonos remete és egy 14. századi ferences graduale tartalmazza a kódexek hangjelzéséről szóló szabályzatot (Budapest, Egyetemi Könyvtár cod. lat 34 és 123), ennek átírását lásd MKSz 1891, 33, vö. Szendrei Janka: A magyar középkor... 164, 154. jegyzet., Szigeti Kilián: Mátyás király liturgikus kódexei, MKSz 1969, 268—273, különösen: 269—270. 25. Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár Mss II 395, lásd: Bartha Dénes: Szálkái érsek jegyzetei monostoriskolai diák korából (1490). Budapest 1934; Mészáros István: A Szálkái-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Budapest 1972; Dobszay László: Szálkái László jegyzetének zenei példaanyaga. Zenetudományi Dolgozatok, Budapest 1980, 215—221; uő: Zeneelmélet c. fejezet a Magyarország zenetörténete I.-ben, 150-164; Szendrei Janka: A Szálkái kódex kottaírása. Magyar Zene 1984, 185—19348