G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Udvari és lovagi nevelés

UDVARI ÉS LOVAGI NEVELÉS 273 Ostrom játék Burgspiel 15-16. sz., magyar édesvízi mészkő; Buda, Királyi palota, Külső támpillér; Gerevich László feltárása 1950-es évek 38 x 27 x 8 cm Négyszögletű, törött kőlap, rajta bekarcolt ostromjáték. írod.: Endrei-Zolnay 1986. 56.kép. Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztály, l.sz.: 50.465. Végh András 274 Csont játékkocka Spielwürfel aus Knochen 14-15. század, magyar csont, lh: Visegrád, királyi palota llxllxll mm Csontból faragott, barnás színű kocka, oldalai homorúak. Az egymással szembeni oldallapokon látható pontok összege hét. írod.: S. Petényi: Games and toys 58-61., III.5. ábra Visegrád, Mátyás Király Múzeum, l.sz.: 67.48.21 PS. 274-275. sz. 275 Csont játékkocka Spielwürfel aus Knochen 15. század, magyar csont, lh: Visegrád, Fellegvár 9x9x9 mm Csontból faragott, fehér színű kocka. A homorú oldallapokba kúposán mélyednek a számozást jelentő pontok. Az egymással szembeni oldallapokon látható pontok összege hét. írod.: S. Petényi: Games and toys 58-61., III.4. ábra Visegrád, Mátyás Király Múzeum, l.sz.: 68.3.1 RS. 276 Bronz játékló Spielpferd aus Bronze 15/16. sz., öntött bronz m.: 90 mm, h.: 110 mm, sz.: 50 mm Robusztus harci mént ábrázoló öntvény A lovon enyhe redőkben leomló lótakaró, amely elöl kinyílik, így látható az állat szügye és felemelt jobb első lába. A lovon keleti típusú nyereg. A lóról hiányzik a farok, a homlokdísz és a zabla. A figura egy bronzlapon áll, melyre szegecsekkel erősítették föl. A bronzlapon jól látható négy kiálló kis bronztüske az egykori kerekek számára. Eredetileg gyermekjátéknak készült. A bécsi analóg darabok alapján (Kunsthistorisches Museum, Wien, Sammlung für Plastik und Kunstgewerbe. Nr. P 81. R 92) egy lándzsát tartó páncélos is tartozott hozzá. A játékot úgy használták, hogy a két kerekes lovat a két harcossal egymással szembe állították, a bronzlapra kötött zsinórral egymás felé rántották és az ügyesebben beállított bábu kiütötte a másikat. Ezért található a ló hátán a valósággal ellentétben lapos kápájú nyereg, hogy a bábu könnyebben hátraeshessen. A ló teljes azonosságot mutat bécsi párjaival, ezért valószínűsíthető, hogy egyazon öntőmintával készültek. Dr. Ortwin Gamber (KHM, Wien, Waffensammlung) feltételezése szerint ilyen szobrokat Mühlauban és Nürnbergben készítettek. II. Lajos 1516-ban Miksa császártól kapott hasonlót. írod.: E.: Philippowich; Gotisches Spielzeug, Waffen und Kostümkunde XII (1970); Die Innsbrucker Plattnerkunst, Katalog. Innsbruck, 1954. Nr. 173.; Katalog der Leibrüstkammer I.. Wien 1976. P 81., 92.; K.Gröber: Kinderspielzeug aus a Zeit, Berlin, 1928.; C. Blair: Two toy Jousters. Waffen- und Kostümkunde VIII (1966); H.-R. Weyrauch: Ein verkanntes Spielzeug der Dürerzeit, Waffen- und Kostümkunde V (1963). Petényi XXII.

ábra Magyar Nemzeti Múzeum 1972.115. T L. (Id. VI. színes tábla) 277 A Magyar Nemzeti Múzeumbanban őrzött bronz játékló analóg ábrázolása a Weisskunigból Spiel mit Bronzenpferden (Fotó) 1511 írod.: Der Weisskunig, nach den Dictaten und eigenhändigen Aufzeichnungen Kaiser Maximilians I., Hg. von Alwin Schulz, Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses VI. Wien 1888. Wien, Österreichische Nationalbibliothek Cod. 3033., fol. 17b. 233