G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TÁRGYKATALÓGUS - Hazai egyetemek és külföldi egyetemjárás
IIAZAI EGYETEMEK ÉS KÜLFÖLDI EGYETEMJÁRÁS 243 Sopron város tanácsának nyugtája Ambrosius Salzer hagyatékáról Schuldloshaltungsrevers des Magistrats zu Ödenburg über die Verlassenschaft des Ambrosius Salzer 1573. február 27. papír, Sopron város fedett viaszpecsétjével 250 x 360 mm Sopron város tanácsa nyugtát ad a bécsi egyetem rektorának és konzisztóriumának arról, hogy a néhai Ambrosius Salzer hagyatékából a Sopronban levő rokonság számára 180 aranyforintot átvettek, és gondoskodnak ennek szétosztásáról az örökösök között. Az oklevél szerint „a szegény rokonságnak nagy megterhelést jelentene együttesen Bécsbe utazni" az örökség miatt. Az elhunyt bécsi rektornak tehát, bár már több, mint fél évszázada eltávozott Sopronból, népes rokonsága maradt a városban, akikről lehet, hogy halála után bőkezűbben gondoskodott, mint életében. Közöletlen Universitätsarchiv Wien, Lad. X. Nr. 8. Sz.K. 244 Egy lőcsei diák által a bécsi egyetemen másolt kódex Kodex abgeschrieben durch einen ungarischen Studenten an der Universität Wien Aegidius Romanus: De regimine principum libri III in linguam Germanicam translati. — Versus hexametri Latini cum versione Germanica et prosaica, directi ad quendam ducem Albertum. 1412., Bécs papírkódex, 249 ff. 297 x 210 mm Az Osztrák Nemzeti Könyvtár itt kiállított német nyelvű kódexének bekötéséhez a 15. században magyarországi eredetű kódexlapokat használtak fel. A kódex Aegidius Romanus „A fejedelmek országlásáról" szóló művének első ismert német nyelvű fordítását tartalmazza. Leírója — egyesek szerint fordítója is — a Bécsben tanuló Johannes Glatz de Lewbsa, aki 1412. február 1-én fejezte be a másolást. — A kötéstáblában talált töredékek I.,és részben II. csoportja a hivatalos írásbeliségben használt oklevelek és levelek szövegét (főleg formulákat) tartalmaztak, a II. csoport másik része, valamint a III. és IV csoport Johannes Bondi Ars dictaminisának töredéke. A töredékek eredetileg minden bizonnyal egy fogalmazás tanítására szolgáló könyv részét képezték. írod.: Csapodi—Csapodiné 1988, 143. sz.; Érszegi G.—Szelestei N.L.: Fogalmazási mintákat tartalmazó tankönyv töredékei a 14. sz. első feléből, in: Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. (Szerk. Szelestei N. L.) Bp. 1989, 297—326. Wien, Österreichische Nationalbibloithek, Cod. Lat. 2815.; Mikrofilm: MTA Könyvtára 5797/4. G.T. Smt fáárt) •mór' mm lißir WgßcfjM* fi-'S %J VtÄ, Sk t m jÄ*» m ntn^iEU -ays M-i •war* tiáfr 244. sz. 245 Bejegyzés a bécsi egyetemen olvasandó könyvekről Eintragung über die Pflichtlektüren an der Wiener Universität coll i.. Johannes XXI. papa [Petrus Hispanus]: Tractatus priores sex. — Marsilius ab Inghen: Dialectices monumenta cum commentariis ... Chunradum Pschlacher. — (In fine:) Vienne Austrie, per Hieronymum Vietorem et Joannem Singrenium calcographos excusum, 1.VII.1512. — [6] 227 [1] ff.; coll.2.: Holandrinus, Johannes: Obligationum et insolubilium tractatulus in epitomatis compendium facili breuitate redactus, cum diuisionibus et anno tatiunculis declaratoriis adiectis. (In fine:) Per magistrum Martinum Edlinger ex Wels... redacta. — [Wien:] impensis et opera Joannis Winterburger ciuis Viennensis impressa, 28.VII.1509. — [20] ff.; coll.3.: Petrus de Eliaco: Uber... super libros Metheororum, de impressionibus aeris, ac de his que in prima, secunda atque tertia regionibus aeris etc. — (In fine:) Liptzk: perjacobum Thanner, 16.1.1506. — [34] ff. post 1512, Bécs 232 x 175 mm A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium könyvtárának D 27 jelzetű nyomtatványában, a második colligatum végén egy anonym bejegyzés olvasható a licenciátusi fokozat megszerzéséhez szükséges könyvekről (Sequnt(ur) libri studiendj Ad gradum Licenciandorum). Az itt felsorolt szerzők és művek arra engednek következtetni, hogy a diák a bécsi egyetem hallgatója volt, hiszen az ottani neves professzorok: (az egyébként soproni származású) Ambrosius Saltzer, Thomas Streczinger, Wolfgang Khopper és mások Aristotelész-kommentárjai voltak a számára kötelező penzumok. A filozófián kívül geográfiát, asztronómiát, zenét, geometriát sőt lélektant is kellett tanulnia a vizsgázónak: többségüket szintén Arisztotelész művei alapján. A jegyzék összesen 20 címet tüntet fel, az 223
