G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Hazai egyetemek és külföldi egyetemjárás

IIAZAI EGYETEMEK ÉS KÜLFÖLDI EGYETEMJÁRÁS 4 medaillon pedig Albert herceg reformjait mutatja be: a pápa átadja két követnek a privilégiumot; VI. Orbán bulláját átadják a hercegnek; Albert herceg megalapítja a Collegium ducale-V, a teológiai előadások megkezdődnek az egyetemen. írod.: Das Alte Universitätsviertel in Wien, Hrsg. Günther Hamann, Kurt Mühiberger, Franz Skacel (Schriftenreihe des Universitätsarchivs Bd.

2.), Wien, 1985. Nr. 2.1; uo. 4.4.1-8. a további irodalommal Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Handschriftensammlung Cod. 2765. fol.l. Sz.K. 239 A bécsi egyetem filozófiai fakultásának első pecsétnyomója Das älteste Typarium der Philosophischen Fakultät der Wiener Universität (Másolat) 1380 k. ezüst, vésett átm 5,8 cm A pecsétnyomó előlapjának teljes képmezőjét egy oktatási jelenet tölti ki. Mérműves baldachin alatt jobboldalon egy professzor ül a világi egyetemi tanárok jellegzetes viseletében egy gótikus olvasópultnál, előtte nyitott könyv fekszik. A baloldalon a hallgatók csoportja foglal helyet. A kilenc diák mindegyike egyéni arcvonásokkal bír, némelyikük ölében könyv. Közvetlenül a baldachin alatt középen az osztrák címer. Körirata két finoman vésett gyöngysor között, gótikus maiusculákkal: S[IGILLUM] • FACULTATIS • ARTIUM • LIBERALIUM • STUDII • WIENNENfSIS], Hátlapján félköralakú fogó. írod.: T. Németh A.: Das älteste Typarium der Philosophischen Fakultät der Wiener Universität, Folia Archeologica 1961. 129139. Magyar Nemzeti Múzeum 1961.

57.c. N.G. (képet ld. 220. o.) 240 A bécsi egyetem 3. főanyakönyve, Ambrosius Salzer beiratkozásával Immatrikulierung von Ambrosius Salzer in die dritte Hauptmatrikel der Wiener Universität (Fotó) 1451—1518 papírkötet 350 x 280 mm Ambrosius Salzer két másik soproni diákkal, Pangraz Greinerrel és Jorg Schuelerrel együtt iratkozott be 1499. 1. félévében a bécsi egyetemre. Társai közül az előbbi visszatért Sopronba, és 1514-ben a plébániatemplom egyik oltárának javadalmát kapta meg. O maga a bécsi egyetemen maradva futott be karriert. írod.: Die Matrikel der Universität Wien Bd. III.; Házi: Egyháztört. 99. és ld. a következő tételt Wien, Universitätsarchiv, M 3, fol.HOv G.T. 241 Ambrosius Salzer bécsi egyetemi rektor előadásainak jegyzete Vorlesungsnotizen des aus Ödenburg stammenden Wiener Universitätsrektors Ambrosius Salzer In Epistolam Paulj ad Romanos Annotationes D. Ambrosio Saltzer Sacrae scripturae Licentiato dicante conscriptae. Anno dnj 1534. Marcij 16. [ff. 19r

—43r] — Epistolam Petrj primam incepit Ambrosius Saltzer, XI. Augustj finitis Canicularibus Anno dnj 1534. [ff. 44r—56v] — L. W Ambrosij Saltzerj Scholia in Ecclesiastem quem 3. Novembr. Annj 34. profiterj incepit. [ff. 57r

—68v] — Dictata in Oseam prophetam Ambrosio Saltzer protegente exteepta. Anno dnj 1535 die Januarij XI. explicata. [ff. 68r

—84v] 1531—35, Bécs papírkódex 160 x 115 mm, nyitva a 19r oldalnál Salzer Ambrus 1476-ban a Márcfalván (Marz, Burgenland) látta meg a napvilágot. A bécsi egyetemre mint soproni iratkozott be, ezért feltehetően alsófokú iskoláit a szülőfalujához közeli városban végezte. 1501-ben kapott baccalaureusi fokozatot; magister artium 1505-ben (egy ideig a teológiai fakultás egyetlen tanára volt Leonhard Villinus mellett, akire teológiai könyveket hagyott); baccalaureus theologiae 1513-ban; licentiatus theologiae 1518-ban; doctor theologiae 1528-ban lett. Az facultas artium dékánjává 1515 első félévében, és 1520 második félévében választották. Négy ízben lett az egyetem rektora: 1523-ban, 1527-ben, 1533ban és 1541-ben. Közben a teológiai fakultás dékánjává és bécsi kanonokká is választották. 1555. november 11-én ösztöndíj-alapítványt tett. Itteni jegyzeteit feltehetően egyik diákja másolta le, a kötet possessorbejegyzése szerint a nördlingeni Carolus Rott tulajdona volt. Irod.J. Rittsteuer: Ambrosius Salczer. Beiträge zur Wiener Diözesengeschichte 10 (1969), 17. skk.; uő: Ambrosius Salczer. Volk und Heimat 5 (I960), 7. skk.; C. Bonorand: Aus Vadians Freundes- und Schülerkreis in Wien. In: Vadian-Studien 8 (1965), 58. skk. Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 11726. G.T. (képet ld. 222. o.) 242 Ambrosius Salzer végrendelete Testament des Ambrosius Salzer Testamentum Ambrosij Salczeri ... Theologici Licentiatj Canonici Viennensis 1566. Jun. 6. (publicatum 1568. Jun. 19 ), Bécs papír, 6 lap, 4 rányomott viaszpecséttel 320 x 215 mm 1566-ban (90 éves korában!) kelt végrendeletében könyvtárának néhány darabját is elajándékozza: így a Biblia különböző könyvei mellett említést tesz Ambrosius, Athanasius, Nicolaus de Lyra, Bonaventura, Rupertus Tuicensis és Erasmus (!) műveiről is. Elhunyt testvérének (Salczer Balázsnak) Sopronban 221