G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Hazai egyetemek és külföldi egyetemjárás

TÁRGYKATALÓGUS már főkancellárként fejezi be gazdag életét. írod.: Lukcsics Pál: Várdai István ferrarai levelei. Történeti Szemle 14 (1929) 132—134.; Azichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára — Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeő. XII. Ed. Lukcsics Pál. Budapest, 1931. p. 190. É.G. 229 Dalos Gáspár Lombardus-kötete, melyet padovai egyetemi tanulmányai megkezdése előtt kapott Lombardus-Band des Gáspár Dalos, den er vor seinem Studienbeginn in Padua erhielt Petrus Lombardus: Sententiarum libri IV Comm. S. Bonaventura. Ed. Joh. Beckenhaub. Nürnberg: A. Koberger, [post 2. Mart. 1491] 1503, bejegyzés 310 x 450 mm Dalos Gáspár egy szombathelyi iparos fia, a párizsi egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Bejegyzése szerint mikor 1503-ban elhagyta a várost, hogy Padovában jogot tanuljon, kapta ajándékba a kötetet. írod.: CIH 2646; Csapodi-Csapodiné 1988, 1052. sz. — Hoffmann-Wehli 1992, 267. Bp., OSZK Inc. 558b G.T. 230 A domonkosok külföldi egyetemjárása (térkép) Ungarische Dominikaner an ausländischen Universitäten (Karte) A 15. századi országhatárok jelölésével. Tervezte Romhányi Beatrix. írod.: Harsányi András: A domonkos rend Magyarországon a reformáció előtt, Debrecen, 1938.; Pfeiffer, Nicolaus: Die ungarische Dominikanerprovinz von ihrer Gründung 1221 bis zur Tatarenwüstung 1241—1242, Zürich, 1913. ( Ld. a kötet 40.o.) A KRAKKÓI ÉS BÉCSI EGYETEM MAGYAR KAPCSOLATAI A 14. sz. végétől a külföldi stúdiumok fő bázisa a polgárság lett. Az egyes települések városiasodásának egyik fokmérőjeként is használhatjuk az onnan külföldi egyetemekre beiratkozott hallgatók számát, amit térképekkel is szemléltetünk. A két legkedveltebb universitas a bécsi és a krakkói volt. Ezek gondosan vezetett anyakönyveiből nemcsak az derül ki, hogy hányan és honnan iratkoztak be, de az is, hogy a beiratkozottak nagy része (egyházi és világi pályára lépők egyaránt) csak egy évig járt oda, és nem szerzett semmilyen fokozatot. Ezek a polgárfiúk inkább világot látni, kapcsolatokat építeni utaztak külföldre, mint a magas tudományok művelésére. A bécsi egyetem a 15. század elejétől jelentős vonzerőt gyakorolt a magyar diákságra, az 1520-as évekig egyre növekvő számban keresték fel főleg az ország nyugati felének városaiból és mezővárosaiból. BEZIEHUNGEN ZWISCHEN DER UNIVERSITÄTEN KRAKKAU BZW. WIEN UND UNGARN Vom Ende des 14. fahrhunderts an sind die im Ausland Studierenden hauptsächlich aus den Reihen des Bürgertums hervorgegangen. Der Grad der Urbanisierung der einzelnen Ortschaften kann auch daran gemessen werden, wie viele von ihren Einwohnern sich an ausländischen Universitäten immatrikulieren ließen. Aus den Angaben geht hervor, daß die zwei beliebtesten Universitäten (universitas) Wien und Krakau waren. Den sorgfältig gefürten Matrikeln dieser Universitäten ist nicht nur zu entnehmen, wie viele und aus welchen Ländern sich immatrikulieren ließen, sondern auch, daß der Großteil der Immatrikulierten (bei Studenten mit kirchlichen wie auch weltlichen Berufsplänen) nur ein fahr absolvierte und keinen Titel erwarb. Diese Bürgersöhne sind vielmehr ins Ausland gefahren, um Land und Leute kennenzulernen und Beziehungen anzuknüpfen als sich mit den hohen Wissenschaften zu beschäftigen. 231 A fehérvári, győri, óbudai és pozsonyi káptalan kanonokjainak egyetemjárása Universitätsbesuch der Kanoniker der Kapitel bzw. Kollegialstift zu Stuhlweissenburg, Raab, Altofen, und Pressburg (Diagram) Az egyetemre jártaknak 69%-a csak egy évig, vagy még rövidebb ideig tanult. 2-5 év közötti időtartamot 18% 6-10 év közöttit 11%-uk tanult, a fennmaradó 2% 10 évnél tovább járt egyetemre. írod.: Köblös. 1994. 42.o. táblázata alapján 232a A bécsi és krakkói egyetemre beiratkozott magyar hallgatók települések szerinti megoszlása Räumliche Verteilung der an der Universitäten Wien und Krakau immatrikulierten ungarischen Studenten Irod.: Kubinyi 1971. 1. ábra 218