G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TÁRGYKATALÓGUS - Hazai egyetemek és külföldi egyetemjárás
TÁRGYKATAI.ÓG I IS Magyarországi Péter magister, akinek címe arra utal, hogy egyetemi tanulmányok után került a katedrálishoz. 1200-tól már mint kanonok szerepel, és igen befolyásos személyként említik egészen 1236 és 1239 között bekövetkezett haláláig. Péter öccse volt Magyarországi Henrik, akit 1200-ban említenek a források és 1244-ig számos lincolni oklevélben szerepel. A harmadik magyar, János, 1210 és 20 között szerepel az oklevelek tanúságnévsorában, gyakran Henrikkel együtt. — A bemutatott oklevél a lincolni székesegyház káptalanjának jogait és birtokait összesítő, 1330 körül összeállított registrumból származik. Eszerint Petrus de Hungaria lincolni kanonok évente, halála évfordulóján elmondandó misére tesz alapítványt. Az ezen résztvevők javadalmazására számos Lincoln környéki házat és más ingatlant adományoz, ami azt mutatja, hogy angliai működése során igen jelentős birtokokra tett szert. írod.. Registrum Antiquissimum of the Cathedral Church of Lincoln, iv, ed. C.W Foster & K. Major (Lincoln Record Society, vol. 32.), 1937. No. 1260., p. 131—132.; Laszlovszky József: Angol-magyar kapcsolatok a 12. század második felében, Századok 1994. 244—245, 104—107. jegyzet Lincolnshire Archives, Lincoln, D & C A 1/6, no. 1297 S.R.—L.J. 225 Petrus de Tarantasia: Commentarium in Sententias — Thomas de Aquino: Quaestiones de beatitudine 1300 k., Párizs pergamen, 196 levél 324 x 210 mm Petrus de Tarantasia, a későbbi V Ince pápa 1269 és 1272 között Aquinói Tamás tanártársa volt a párizsi egyetemen, az egyetem seriptorai egyazon kódexbe másolták az egy időben előadott tananyagot, Petrus de Tarantasianak Petrus Lombardus sententiáskönyvéhez fűzött magyarázatait és Szent Tamás Summa Theologicájának részletét. A kódexet, amely a tanárok által véglegesített és az egyetem felügyelete alatt sokszorosított szövegeket tartalmaza, valószínűleg egy Párizsban tanult magyar klerikus hozta magával, mert alig néhány évvel az elkészülte után már a sárospataki domonkosok tulajdonában volt. írod.: Mezey 38.; Kódexek 48. Budapest, Egyetemi Könyvtár Cod.Lat. 38. F.A. 226 Paulus Hungarus kánonjogi jegyzetei Kommentare zum kanonischen Recht von Paulus Hungarus 13—14. sz., itáliai pergamenkódex 320 x 250 mm Magyarországi Pál a bolognai egyetem jogtanára, egy ideig rektora volt. Szent Domonkos közvetlen hatására lépett be a dominikánus rendbe. A rendalapító őt bízta meg a magyar rendtartomány megszervezésével, még a tarárjárás előtt. Gratianus és EX. Gergely kánonjogi rendszerezése között egy sor pápai dekrétum jelent meg, ezekhez készültek Pál magyarázatai, amelyekben Magyarországra vonatkozó megjegyzéseket is találunk. írod.: Bartoniek Nr. 30.; Kapitánffy I.—Szepessy T.: Paulus Hungarus notabiliájáank töredéke egy magyarországi kódexben, MKSz 1974. 109—111.; Kódexek 39. Országos Széchényi Könyvtár Cod.Lat.30. VA. 227 A Decretum Gratiani töredéke Fragment des Decretum Gratiani 13—14. sz., eredete és őrzőkönyve ismeretlen pergamen 312 x 315 mm Gratianus kamalduli szerzetes a bolognai Szt. Félix és Nábor kolostorban tanított gyakorlati teológiát. 1145 körül írta meg Concordia discordantium canonum c. művét, amelyet később Decretum Gratiani néven glosszákkal, és kommentárokkal együtt másoltak, majd nyomtatásban is sok kiadásban terjesztettek. Ez az első, és még száz esztendeig egyetlen tudományos feldolgozása az egyházjognak, s mivel egyúttal szövegek gyűjteménye is volt, a felsőfokú jogi oktatás tankönyve és szöveggyűjteménye lett az elkövetkező századokban. — Töredékünk a mű második részéből való (Causae), a 24. causa 3. quaestiójának 36—39. pontját tartalmazza a k-n jelzésű glosszákkal. Az egyes részeket rubrumos címek választják el egymástól, és kékkel és/vagy vörössel rajzolt nagy kezdőbetűk vezetik be mind a szövegben, mind pedig a glosszákban. A beírt levél csonka: a recto jobb és bal szélét levágták. Az írás bolognai jellegű rotunda, sok rövidítéssel és az egyes betűcsoportok ligatura-szerű összekapcsolásával, a lapszéli glosszák kisebb betűkkel, kisebb sorközökkel vannak írva. Közöletlen Pannonhalma Bencés Főapátsági Könyvtár, Fragm. 16. B.B.M. 216
