G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TÁRGYKATALÓGUS - Hazai egyetemek és külföldi egyetemjárás
IIAZAI EGYETEMEK É S KÜLFÖLDI EGYETEMJÁRÁS bőséges középkori, többek között az Academia Istropolitanahoz kötődő leletanyag került felszínre. Az ún. Gmaitl-ház udvarában (Ventúr u.) és a későbbi Préposti palota udvarában (Káptalan u.) a korábbi középkori házak helyén, melyeket ismeretlen okokból a 14. század végén leromboltak, a 15. század elején újabb épületeket emeltek, amelyekben fél évszázad múltán az Academia Istropoli-tana kapott helyet. A Székesegyháztól északra a 15. század elején kezdődött meg egy épületegyüttes felállítása, amelyet Mátyás király az újonnan alapított egyetem rendelkezésére bocsátott. Az épületegyüttes része volt egy centrális nagyobb épület, amelynek 14,2 m hosszú nyugati oldalát a régészeti kutatás során feltártuk. A délnyugati oldalon helyezkedett el egy kisebb bejárat, az előtérben táglapadlóval, a nyugati oldalán pincehelyiségekkel. A centrális épületől nyugatra feküdt egy 16 x 6,5 m alapterületű nagyobb épület, az udvarból nyíló bejárattal, szabályosan rakott téglapadlóval. A későbbi átépítések során támpillérekkel erősítették meg. Ettől az épülettől délre feküdt egy harmadik épület, amelynek bejáratát és belső téglapadlóját tudtuk feltárni. Az északi oldalon egy támpilléres kőkerítés zárta le a telket. A zárt udvar teljes területe le volt kövezve és kis csatornákkal volt ellátva az esővíz levezetésére. Ebben a nagy komplexumban helyezkedett el az Academia Istropolitana. 1632-ben a máig álló Préposti palotát emelték a helyén, amivel a régebbi épületeket lerombolták. Az említettekhez hozzátartozott még a keleti oldalon az ún. Gmaitl-ház (ez többé-kevésbé máig áll), ahol valószínűleg a diákok laktak, és amelyben sikerült feltárni az egyetem egyik kútját. Az épületben ma a Papnövelde és a Színművészeti Főiskola van elhelyezve. A.V 211 Fotók az Academia Istropolitana épülete helyén végzett ásatáskról Fotos von der Ausgrabung an der Stelle der Academia Istropolitana (Adrian Vallasek felvételei) a./ Kút a keleti épületszárnyban b./ Felülnézeti kép a nyugati (Káptalan u. felőli) szárny ásatásáról c./ A nyugati udvar északi határfala d.-e./ Téglapadlós helyiség bejárata a kövezett udvar felől a nyugati épületszárnyban írod.: A. Vallasek: Archeologicky vyskum areálu Academie Istropolitany v roku 1965, in: Humanizmus a renesancia na Slovensku v 15—16. storoi, Red. L. Holotík a A. Vantuch, Bratislava, 1967.; V Jankovi: O budovách Academie Istropolitany, uo. 94—100.; uő: Zistovací archeologicky vyskum areálu Academie Istropolitány, Monumentorum tutela / Ochrana pamiatok 2 (1967) 233—249.; uő: Objav a vyskum studne Academie Istropolitany, Zborník Filozofickej Fakulty Univerzity Komenského, Musaica 22 (1971) 71—81.; uő: Vysledky vyskumu Academie Istropolitany v Bratislave, Archeologické Rozhledy XXIV/2. (1972) 148—154.; Schallaburg 1982. Nr. 267. A.V 212 Régészeti leletek az Academia Istropolitana ásatásából Archäologische Funde von der Stelle der Academia Istropolitana 211/a. sz. a./ Tintatartó / Tintenbehälter 14. sz. 2.fele szürke agyag, Pozsony (Bratislava), Ventúrska 3- (az Academia Istropolitana épülettömbjéből) legnagyobb átm.: 90 mm, talp átm.: 48 mm, m.: 40 mm Redukált égetésű, sötétszürke színű, apró kaviccsal soványított, öblös tintatartó tégely, kissé kiszélesedő talppal. Kiegészített. Bratislava, Mestské Múzeum, 1. sz.: I.C.A. 5398 b./ Cseréppersely / Sparbüchse 14—15. sz. szürke agyag, Pozsony (Bratislava), Ventúrska 3. (az Academia Istropolitana épülettömbjéből) talpátm.: 45 mm; legnagyobb átm.: 65 mm; m.: 85 mm Redukált égetésű, fekete színű, kaviccsal soványított anyagú, körte alakú cseréppersely, felső harmadában függőleges pénzbedobó nyílással. Kiegészített. Bratislava, Mestské Múzeum, 1. sz.: I.C.A. 5385 c./ Fedő / Deckel 14—15. sz. szürke agyag, Pozsony (Bratislava), Ventúrska 3. (az Academia Istropolitana épülettömbjéből) átm.: 115 mm; fogógomb átm.: 26 mm 211
