G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Hazai egyetemek és külföldi egyetemjárás

201. sz. Közülük az első kifejezetten kapcsolódik Mátyás oktatási törekvéseihez, mivel a klasszikus szerzők tanulmányozásának és a tudományokban való jártasság fontosságát hangsúlyozza. Xenophon „Socrates védőbeszéde" a görög filozófus — Platón tanítómestere — erkölcsi alapelveit foglalja össze. Az első magyar ősnyomtatvány, Budán készült, Hess András műhelyében, aki iskolai használatra is nyomtatta. írod: Schallaburg 1982, 316. sz.; Katalog „Matthias Corvinus und die Bildung der Renaissance", ÖNB, Wien 1994. Nr. 43. p.81. Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Inc. GW 3702/Ink.2. H.96. G.T. 203 Petrus Niger: Clipeus Thomistarum sive quaestiones super arte veteri Aristotelis. (Fotó) 1481, Velence: Rainald von Nimwegen papírnyomtatvány, 200 fol. 255 x 190 mm Peter Schwarz (Petrus Niger, 1435—1483), a skolasztikus filozófia és teológia professzora 1481-ben érkezett Budára, ahol a domonkos Studium generale vezetőjeként működött. Az őt meghívó Mátyás király a főiskola egyetemmé fejlesztésében is szerepet szánt neki. Niger itt bemutatott kötetét az uralkodónak, a budai universale gymnasium (budai egyetem) létrehozójának és patrónusának ajánlotta. Irod.^CIH 2447; MKSz 1938, 145.; Schallaburg 1982, 275.; Klaniczay 1990, 605. Országos Széchényi Könyvtár, Inc. 513G.T. IIAZAI EGYETEMEK ÉS KÜLFÖLDI EGYETEMJÁRÁS 204 Mátyás budai egyetem-tervének feltételezett alaprajza Theoretische Rekonstruktion des von König Matthias geplanten Universitätsgebäudes in Ofen Heltai Gáspár 1575-ben megjelent krónikájában leírta egy olyan főiskolának, „Schola"-nak a tervét, amit eredetileg Mátyás király a Duna partján, Budán szándékozott felépíteni. Heltai a tervrajzon kívül a Schola megrakott, de abbahagyott alapfalait is látni vélte. A tervleírás egy reneszánsz épületre vonatkozott, és Kulcsár Péter meg is találta azt a latin nyelvű szöveget, ami a Heltai-féle leírás alapjául szolgált, az épületeket pedig Óbudára lokalizálta. Feuerné Tóth Rózsa bemutatott rekonstrukciós elképzelése viszont a Duna partjára, a Várhegy alá helyezte képzeletben az épületeket. Más, Budával foglalkozó kutatók kétségbe vonják, hogy a tervek valaha is eljutottak volna az építészeti megvalósításig, és a Heltai által leírt romokat római épületek maradványainak tartják. írod.: Kulcsár Péter: Az óbudai egyetem Heltai Gáspár krónikájában, Acta Universitatis Szegediensis de József Attila nominatae. Acta Hisotriae Litterarum Hungaricarum, Tomus X— XI. (1971) 5-7.; Feuerné Tóth Rózsa: A budai „Schola": Mátyás király és Chimenti Camicia reneszánsz ideálváros-negyed terve, Építés és Építészettudomány 1973. 373-385., Schallaburg 276. Sz.K. 205 Padlótégla Fußbodenziegel 15. század vége majolika, vörösre égetett agyag; Buda, domonkos kolostor (Bp. I. Hess András tér 2.); H.Gyürky Katalin feltárása 1965—67 11 x 10 cm Négyzetes, mázas padlótégla sakktáblamintával, amelyet széles, kúszólevelekkel díszített keret vesz körül, sarkain kagylók rajzával. Sötétkék alapszínén kívül fehér, narancsszín színesíti. Eredeti állapotához hasonló, élénk színeit a restaurálásnál a máz újrahevítésével értrék el (Duma György). Egykorú a budai királyi palota mázas majolika padlótégláival, de díszítése egyedi. írod.: H.Gyürky 1981. 88., Abb. 106/b.; Schallaburg 1982. Nr. 209 b.; Kódexek 1985. 188.1. sz. Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztály 70.7.1. Gy.K. 206 Padlótégla Fußbodenziegel Buda 1476—1485 majolika, rózsaszínesre égetett agyag; Buda, Királyi Palota, Gyilokjáró pince; Gerevich László feltárása 1951 21 x 10.8 x 2.4 cm Hexagonális padlótégla felső lapján pálcára csavarodó szalag keretben homokóra embléma gótikus 209