G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Plébániai iskolák

TÁRGYKATALÓGUS vegyék el a fegyverét és adják át az egyházi vagy világi hatóságnak, és az szabja ki rá a büntetést. írod.: Békefi: Népoktatás 373., 217. sz.; Monumenta rusticorum in Hungaria rebellium anno MDXTV Maiorem partem collegit Antonius Fekete Nagy. Ediderunt Victor Kenéz et Ladislaus Solymosi atque in volumen redegit Geisa Érszegi. Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II. Fontes 12. Budapest 1979. p. 247283. Magyar Országos Levéltár, Dl 22639 É.G. 121 Vágbeszterce mezőváros statútuma, a plébániai iskola tanulóinak étkeztetéséről is szól Statuten des Marktes Vágbeszterce, u.a. über die Speisung der Schüler der Pfarrschule 1506. január 9. (Magyar Kamara Archívuma, Urbaria et conscriptiones fasc. 96. no 1.) hártya, lyukas, vörös és sárga zsinór, amelyről a fuggőpecsét elveszett. 630 x 330 + felhajtás 90 mm Vágbeszterce város tanácsa: a bíró és az esküdtek elhatározzák, hogy a várost a korábbi állapotába visszahelyezik, ezért összeírják a város szabályrendeletét, és azt a földesurukkal, Podmaniczky János királyi főkamarással jóváhagyatják. Többek között megszabják, hogy bort vagy sört hitelbe nem lehet árulni, miként kell megállapítani a marhahús árát, a marhanyelvet pedig az iskolába járó gyerekeknek adatják azzal, ha a nyelvet valaki nem adná az iskolásoknak, adjon helyette színhúst. írod.: A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára. Ed. Lukinich Imre. Budapest, 1939.1. p. 470.; Békefi: Népoktatás 361., 199. sz. Magyar Országos Levéltár, Dl 36988. É.G. 122 Mátyás gyulai plébános ígéretei Versprechungen von Matthias, Pfarrer von Gyula 1518. május 25., Buda (Hunyadi család levéltára). Eredeti, hártya, a bal alsó sarkában közjegyzői jellel. 290 x 380 mm Mátyás gyulai plébános és Vinográdi Máté pécsi éneklőkanonok megegyeznek javadalmaik cseréjében. Erről maguk között már megállapodtak és közjegyzővel írásba foglaltatták. A megegyezésüket Budán a Várban a gyulai kegyúrral, Brandenburgi Györggyel jóváhagyatják és Miskolci János egri egyházmegyés pápai közjegyzővel írásba foglaltatják. A szerződésben többek között Mátyás gyulai plébános vállalta, hogy a plébániához tartozó fürdőt házastól, a malmot rendbehozatja, ha kötelessége iskolát építtetnie, felépítteti, illetve ha előbb menne el, pénzt helyez letétbe a fürdő, a malom és az iskola céljára, peres ügyeit Gyula város bírója, illetve várnagya előtt elintézi. Vinográdi Máté vállalta, hogy a plébánia átvétele után leltárt készíttet két példányban és az egyiket átadja Gyula városának; helyben lakik és elvégzi rendben a dolgát; ha el kell mennie, helyettest állít, peres ügyeit megfelelően intézi. A közjegyző által hiteles írásba foglalt szerződés két példányban maradt fent. A bemutatott példány Brandenburgi Györgyé, a másik Gyula városáé volt. Mindkettő a Hunyadi levéltárral került a Magyar Országos Levéltárba. írod.: Gyula város oklevéltára. Szerk. Veress Endre. Budapest, 1938.; Békefi: Népoktatás 398., 238. sz. Magyar. Országos Levéltár, Dl 38025/1. É.G. 123 Es tu scholaris... Tankönyv iskolabelső ábrázolásával / Lehrbuch mit Darstellung eines Schulinneren 1505, Nürnberg, Hieronymus Höltzel papír, a négy nyomtatványt tartalmazó kötet 3. kolligátuma 218 x 143 mm Az összesen négy nyomtatványt, köztük egy ősnyomtatványt (Inc. 174/4 = CIH 2444) tartalmazó kötet harmadik darabja ez az iskoláskönyv, pontosabban tanítói kézikönyv, mely latin nyelvű tananyagot tartalmaz, s címe: Compendiosa materia pro iuvenum informatione satis magistraliter compilata. Cuius titulus Es tu scholaris. E mű végén, az utolsó levélen Mátyás király halálára latinul, kézzel írt epitáfium olvasható. A könyvben található többi nyomtatvány közül kettő a levélírás mikéntjére, a harmadik latin nyelvtanra tanítja olvasóját. Sokat forgatták, amit a sok kézírásos bejegyzés is alátámaszt. A művek 1497 és 1505 között jelentek meg. A könyv kötése egykorú, vagyis 16. század eleji. Négyféle gótikus egyesbélyegzővel díszített vaknyomásos bőrkötés, mely centrális elrendezése folytán mégis korareneszánsz stílusú. Elő- és háttáblája azonos. Bélyegzőazonosság támasztja alá, hogy Budán készült. Feltételezhető, hogy a budavári Boldogasszony-iskolában használták. írod.: VD 16, E 3945; Mészáros 1981. 34-35. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Inc. 174/koll.3. R.M. (képet ld. 185. o.) 184