G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Plébániai iskolák

PLÉBÁNIAI ISKOLÁK A plébániai iskolák szintén az államalapítás idején átvett európai oktatási rendszer alapsejtjeit képezték. A plébániával rendelkező falvakban, valamint a később kialakuló mezővárosokban és városokban a plébános kötelessége volt a gyermekek alapszintű oktatása. A tananyag a káptalani iskolák alsó szintjéhez volt hasonló, a lecturát, azaz az olvasást és a cantust, vagyis az éneklést foglalta magában, természetesen sokkal rendszertelenebbül, a plébános belátása és a tanulók érdeklődése szerint. Az énekoktatásban nagyobb helyeken a kántor vagy a harangozó működhetett közre. Az oktatás egyik célja itt is az volt, hogy tehetséges fiúk kiválasztásával és felkészítésével a papság sorait gyarapítsák. Az itt szerzett, sokszor hiányos, inkább csak gyakorlati ismeretek birtokában már pappá is szentelhették az ifjakat, vagy a káptatani iskolákban tanultak tovább. Ezenkívül a liturgikus szertartásokon éneklő kórust is az iskola tanulói adták. A plébániai iskolákban, ill. a miséken elhangzó tanításokkal emellett igyekeztek távoltartani a falvak és városok népét attól, hogy az egyház dogmáit kétségbe vonja (a Bibliából is természetesen csak az egyes ünnepekre kiválasztott részleteket hallhatták — latinul) vagy hogy csatlakozzon az egyház megújítását célzó, eretneknek bélyegzett mozgalmakhoz. PFARRSCHULEN Die Pfarrschulen galten ebenfalls als Zellen des bei der Staatsgründung eingeführten europäischen Unterrichtssystems. In den Dörfern mit Pfarramt, sowie in den später entstandenen Marktflecken und Städten war es die Pflicht des jeweiligen Pfarrers, die Grundausbildung der Kinder zu übernehmen. Der Lehrstoff war dem der Grundstufe der Kapitelschulen ähnlich, d.h. er umfaßte lectura und cantus, natürlich weniger systematisch, und der Unterrichtsvorgang hing zum großen Teil von der Einsicht des Pfarrers und dem Interesse der Schüler ab. Beim Gesangunterricht konnte in den größeren Ortschaften der Kantor oder der Glöckner mitwirken. Eines der Unterrichtstziele war es auch hier, durch die Auswahl von begabten fungen und nach einer entsprechenden Vorbereitung die Reihen der Kirche zu stärken. Die Schüler dieser Schulen haben außerdem bei den liturgischen Zeremonien auch im Chor mitgesungen. 182