G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Zeneoktatás

TÁRGYKATALÓGUS 111 Nyomtatott pécsi missale (Missale Quinqueecclesiense) kézírásos kurzív kottajegyzetekkel Gedrucktes Fünfkirchner Meßbuch mit handgeschriebener Notierung 1499, Velence, Johannes Emericus pro Johanne Paep librario Budensi VIII. Kai. Mai. A kurzív kottajegyzetek közvetlenül a példány használatba kerülése után keletkeztek a pécsi egyházmegyés Gallus presbiter kézírásával, papírpéldány 210 x 160 mm, 294 fol. A zenetörténet számára a nyomtatott missale e példánya kéziratos forrás. A kézírásos kottajegyzetek a belső címlapon, az I. fol. előtti számozatlan lapon, a X. fol. szélén, folyamatosan az olvasmányok és orációk szövege fölé préselve apró gyorsírásos piros színű olvasmány-neumákkal, fol 73v-n a Máté passió Heli szövegéhez előre nyomtatott kottavonalakon, fol 92v-97-n az Exultet szövegéhez előre nyomtatott kottavonalakon, fol 106-11 Ív n a prefációkhoz, fol. 117-n a Pater nosterhez, fol. 118v-n a Pax Dominihez alkalmazva találhatók, s a középkori iskola zenei írástanításban elért eredményét mutatják. A hangjelzés kurzív magyar notáció és olvasmányjelek. Nemcsak a nyomtatott könyv, a használó zenei- és szövegjegyzetei is a pécsi egyházmegye liturgikus szokásait örökítik meg. írod.: RMK III. 52.; CIH I. Nr. 2302 b; Radó Polikárp: Nyomtatott liturgikus könyveink kézírásos bejegyzései, Budapest 1944, Nr. 45; Szendrei 1981, M 16 forrás, uő: A Szálkái kódex kottaírása, Magyar Zene 1984, facsimilék a 189-190. oldalon. Országos Széchényi Könyvtár, Inc 990. Sz.J. 112 Patai Graduale (Gyöngyöspata) Gradual von Gyöngyöspata 16. század első fele, magyar, Gyöngyöspata papír, renoválva 1663-ban Malomfalvi Pál, a patai iskola ludimagistere által, 1886 ápr. 1.-én vásárolta a Nemzeti Múzeum egy gyöngyöspatai lakostól 300 x 210 mm, 169 fol. Pata mezőváros gradualéjának tanúsága szerint a 16. század első felében a gregorián dallamokkal végzett mise-liturgiát legfőképpen az iskolás gyermekek énekes szolgálatára építették. A gyermekek a patai graduale rubrikáiban a leggyakoribb szereplők, számos nehéz darab előadói. A kódex teljes graduale az egri egyházmegye úzusának megfelelően. Kyrialerésze, sequentia-gyűjteménye van, tropusokat és kétszólamú organális tételeket is tartalmaz. Hangjegyírása kurzív befolyás alatt álló magyar notáció. Elszórtan magyar nyelvű bejegyzések találhatók benne, pl. Mennyből az angyal kottával (fol 56), Hiszekegy. írod.: Dankó Josephus: Vetus hymnarium ecclesiasticum Hungáriáé, Budapest 1893, 23. sz.; Szendrei 1981., C 102 forrás, vö. 57. facsimile; uő: XV-XVII. századi zenei emlékek Gyöngyösről és Gyöngyöspatáról, in: Tanulmányok Gyöngyösről, szerk. Havassy Péter — Kecskés Péter, Gyöngyös 1984, 179-194. old.; Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565-1840), Budapest 1963, Nr.86. Országos Széchényi Könyvtár, Fol. Lat 3522 Sz.J. 113 Monetarius, Stephanus: Epithoma utriusque musices practice 1515, Krakkó, (Florian Ungler), Thurzó Györgynek ajánlva papír 210 x 160 mm, 24 folio A Körmöcbányán született, 1494-ben Krakkóban tanult és később Bécsben, majd Lengyelországban működött szerző két könyvre tagolja zeneelméleti tankönyvét, az elsőben a Cantus planus zeneelméletét adja, a másodikban a Cantus figurálisét, vagyis a többszólamú zenéét. Ez utóbbiban ismerteti a menzurális hangjegyek alakját, a ligaturákat, szünetjeleket, ütemeket, prolatio-t, pontot. Gaffurius nyomán beszél az alterációról, majd szól az augmentációról és diminucióról, sincopáról és proporciókról. írod.: Isoz Kálmán: Körmöcbánya XV-XVI. századi zenészeiről. Budapest 1908; Szabó Károly: Régi magyar könyvtár III, Budapest 1898, 222. sz.; Wessely, Othmar: Alte Musiklehrbücher aus Österreich, In: Musikerziehung VII, 1954/55, 206-209.; Rybaric, Richard: Stephan Monetarius a jeho hudobná teória, Bratislava I960; Stefan Monetarius: Epitoma utriusque musicae practicae, ed. Jerzy Morawski, Krakow 1975. Budapest, Egyetemi Könyvtár RMK III 73. Sz.J. 114 Ének Szt. Márton temetésén Chorgesang bei der Beerdigung von dem Hl. Martinus (Foto) 1483., a cserényi Szt. Márton-oltár jobb szárnyának külső felső képe. fa, tempera 79 x 75 cm Szürkefalú, széles ívvel megnyitott terű helyiségben fekszik rózsaszínű koporsóban Szt. Márton püspöki ornátusba öltöztetett alakja. Fejénél piros és zöld ruhás szerzetes és egy lila palástos, kezében pásztorbotot tartó püspök áll, lábánál pedig két karinges pap, kezükben piros fedelű, nyitott könyvvel. — Az oltár szárnyképei Márton püspök legendájának nyolc jelenetét ábrázolják, a szekrényben Szt. Márton, János evangélista és Szt. Miklós püspök szobra áll. A képek festője a jánosréti Szt. Miklós főoltár mesterének szerényebb képességű követője lehetett. Az oltárt — felirata szerint — bizonyos Georgius Perkowitz készítette 1483-ban. írod.: Radocsay: Táblaképek 105, 136, 286.; A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei. Szerk. Mojzer Miklós, Bp. 1984. 53-54. 180