G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Káptalani iskolák

KÁPTALANI ISKOLÁK házlátogatást tart az esztergomi székesegyházban. Feljegyzik ez alkalommal a káptalan statútumait, az érsekség és a káptalan kiváltságait, jövedelmüket, kötelességeiket. A hiteleshelyi tevékenységet is folytató esztergomi káptalanban az elkészült oklevelet a jegyző viszi a káptalanhoz, hogy annak pecsétjével megerősítsék, s az oklevél illetéke fele részben az olvasókanonokot, fele részben azonban a pecsételésnél jelenlévő kanonokokat illeti meg. Említik, hogy a kanonokok a sekrestyében mint közlevéltárban helyezik el és őrzik az okleveleket, valamint az esztergomi érseknek a királyi és királynéi főkancellársághoz való jogát. — Kiemelt helyen foglalkozik a dokumentum a káptalani iskolával: Részletesen szabályozza az írásbeli ügyintézést vezető lector ill. a helyetteseként az iskolákat irányító sublector kötelezettségeit, előírva, hogy a szegény diákokat, valamint a kanonokok rokonait ingyen kötelesek oktatni. Az énektanítás a cantor helyettese, a succentor feladata volt, akinek szombatonként, ill. a nagyobb ünnepek előtt kellett gyakorolnia a tanulókkal. Külön említést érdemelnek a káptalanhoz kapcsolódó, a leírt visitatio előtt néhány évvel a szegény diákok továbbtanulásának segítésére alapított Collegium Christi-rc vonatkozó adatok. (Ld. a következő tétel leírását.) írod.: Kiad.: Kollányi F.: Visitatio Capituli E.M. Strigoniensis Anno 1397., Történelmi Tár 1901. 85-106., 238-268.; Békefi: Káptalani p.387., 38. sz.; ZSO I. p. 547., 4948. sz.; Körmendy 1983. 1-20., különösen 5-13. a további irodalommal Esztergomi Székesfőkáptalan Magánlevéltára, 50-00 (fényképe: Magyar Országos Levéltár, Dl 237946). É.G. 85 Biblia (a Collegium Christi kódexe) Bibel, einmal im Besitz des Collegium Christi 1394. Esztergom pergamen, eredeti, csonka 330 x 250 mm A Biblia a középkor embere számára nemcsak a Sacra pagina-t, a Szentírást jelentette, hanem az emberiség valóságos evilági történelmét is erre az alapra helyezték. így a teológiai stúdiumokon kívül a középkori oktatás minden szintjén foglalkoztak vele. Az egyetemi tanulmányok során az Arspraedicandi elsajátításakor a bibliamagyarázat szerepelt tananyagként. 1394-ben az esztergomi várban Temlinus (fol. 152

v) olyan mintapéldányról másolta a Biblia szövegét, amely az oktatásban való használatra még külön bizonyítékkal is szolgál. A f.224r-v oldalon Hrabanus Maurusnak (780 körül-856), a Karoling kor kiemelkedő iskolaszervezőjének, oktatójának, a praeceptor Germaniae, Germania nevelőjeként tisztelt bencés szerzetes írónak két levele olvasható, amelyben Jámbor Lajos királynak és és Geroldnak, a királyi palota archidiakónusának kifejtette a Biblia (história) magyarázatának fontosságát és módszereit. Az esztergomi Collegium Christi tulajdonában volt Biblia ilyen célú használatát a lapszéli jegyzetek és szövegmegjelölések tanúsítják. A Collegium Christi intézményét a 14. század végén azzal a céllal alapította és kapcsolta az esztergomi székesegyházhoz Budai János esztergomi kanonok, barsi főesperes, hogy elősegítse a szegény tanulók külföldi egyetemi tanulmányait. A középkori kollégiumok rendszerébe ténylegesen beilleszkedett Collegium Christi önálló könyvtárral rendelkezett, köteteit possessorbejegyzéssel látta el. Esztergom viszontagságos története során a kötetek szétszóródtak. A fennmaradt kódexek, ősnyomataványok Budapesten, Pozsonyban, Bécsben lelhetők fel. A bemutatott Biblia 1686 után került a bécsi Hofbibliothek állományába. írod.: Körmendy Kinga: Az esztergomi Collegium Christi és könyvtára a XIV-XVI. században, MKSz 99 (1983 ) 1-20., itt: 15-16., korábbi szakirodalommal; Csapodi-Csapodiné 1988, N.98. Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. Lat. 1215. K.K. •• I '•• i'Msi! - ^P I f^ ' !

V# - : • lé«;-,',, 'w« ? f*? ^ jt » i f „-r 85. sz. 169