G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Káptalani iskolák

76 Bartholomeus Anglicus: De proprietatibus rerum (Fotó) 15. sz., magyarországi használat A kötet szerzője, Barthelémy de Glanville, a környező világról szerezhető ismereteket foglalta össze „A dolgok sajátosságai" c. könyvében. Az egyes nagyobb témakörök címei: Az Istenről és lényegéről. A lélekről. Az emberi test minőségéről és nedveiről. Az emberi élet korszakairól. A betegségekről. Az égről. Az időről. A levegőről. Az anyagokról és formáikról. A madarakról. A vizekről. A földről. Az országokról. A kövekről és ásványokról. A fákról és növényekről. Az állatokról. A színekről. A szagokról. Az ízekről. A hangokról. A számokról. A mértéről. A súlyokról. — A bemutatott fotón a kódex 175r oldalán levő üres helyre egy magyar nyelvű babonás szöveget írtak be, ez is bizonyítja a kötet magyarországi használatát. írod.: Csapodi Cs.: A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek. Bp 1984. 56. sz.; Mészáros 1986. 129., Nr. [10 ] Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. Lat. 3949. G.T. (Mészáros I. leírása alapján) 77 Csízió a Nagyenyedi-kódexből (az időszámítás memorizálására) Ungarischer Spruch zur Einprägung der Zeitrechnung (Cisiojanus) (Fotó) 15. század utolsó negyede, magyar nyelvű papír, az 1462-ben másolt Nagyenyedi-kódex 67. r-v lapja (fotó) 190 x 145 mm A csízió verses naptár, amely az egyházi év állandó ünnepeit s a szentek ünnepeit teszi könnyen memorizálhatóvá. Az első látásra értelmetlennek tűnő 24 soros latin versikékben a töltelékszavakat kivéve minden szótag egy-egy ünnep rövidítése. A legkorábbi magyar nyelvű változat a Nagyenyedi kódexben olvasható, a 45 rímelő sorból álló, sok hibával terhelt szöveg már a többedik másolat lehet. írod.: Csapody Csaba: A „Magyar Codexek" elnevezésű gyűjtemény (K 31 — K 114) (Az MTA Könyvtára Kézirattárának Katalógusai 5.) Bp. 1973. 8-12., Horváth C.: Középkori magyar verseink (Régi magyar költők tára 12) Bp. 1921.459-468., Molnár J.-Simon Gy.: Magyar nyelvemlékek. Bp. 1976. 114-117. MTA Könyvtára, K 32 M.E. 78 Napórás gyűrű Ring mit Sonnenuhr 16. század eleje, német bronz; Buda, Királyi palota, Külső Támpillér; Gerevich László feltárása 1950 átmérő: 2.6 cm KÁPTALANI ISKOLÁK Gyűrű alakú napóra, külső oldalán kis karikával, amllyel zsinórra lehetett függeszteni. Oldalán bevágás figyelhető meg. Külső felén a hónap- és hétbeosztás látható. Miután az észlelés időpontjának megfelelően beállításra került a hónap és a hét, a bevágáson keresztül beeső napfény megmutatja a pontos időt az órabeosztáson. írod.: Budapest 1991. Kat. 889. sz.; BTM 1995. 72-73. Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztály 52.725. B.Z. 79 Napórák Sonnenuhren a./ 16. század első fele, magyar (?) elefántcsont; Bp. I. Táncsics Mihály u. 9.; Zolnay László feltárása 1962 m.: 3cm, sz.: 2 cm Elefántcsontból készült napóra számlapja időbeosztással. Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztály 65.227. b./ 1533, német elefántcsont; Buda, Királyi palota, kápolnától északra X/A. szemétgödör melletti akna; Gerevich László feltárása 1952 m.: 2.4 cm, sz.: 2.5 cm, v.: 6 cm Doboz-napóra, kompaszos, horizontális és vertikális számlappal. Az árnyékvető zsinórt a 48-os földrajzi szélességre állították be. Az órán a zsinór által vetett árnyék mutatta a pontos időt. írod.: Barta 1990. 12-13.; Budapest 1991. Kat. 890. sz.; BTM 1995. 72-73. Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztály 52.737. B.Z. 80 Porpáczy Lukács levele rokonaihoz, melyben iskoláskönyveit is említi Brief des Lukács Porpáczy an seine Verwandten, in dem er auch seine Schulbücher erwähnt (Facsimile) 1441. augusztus 7. — Buda (Magyar Nemzeti Múzeum Törzsanyaga). Az eredeti: papír, restaurált, zárlatán gyűrűspecsét nyoma. 225 x 150 mm. Porpáczy Lukács kisnemes levele rokonaihoz. írja, írnoknak megy Raveni Mihály királyi ítélőmester mellé. 12 iskoláskönyvét gyertya- és tintatartóját szállásadó gazdájánál Sáron hagyja. Sáron, a sárvári vár melletti településen, azaz a váralján lévő Szent Miklós plébánia melletti iskolából a királyi udvarba kerülő világi értelmiségi leveléből kiolvasható, ki és milyen felkészültség birtokában léphetett a kancelláriai ranglétra alsó fokára, s lehetett írnok a király elé tartozó peres ügyek ítélőmestere mellett. 167