G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Kolostori iskolák

52 Oszlopfő a margitszigeti domonkos apá­cakolostorból Säulenkapitel aus dem Dominikanerinnenkloster auf der Margaretheninsel 13. sz., Budapest XIII. Margitsziget, a domonkos apácakolostor területén, építési törmelék között került elő. Lux Géza ásatása 1937-38. mészkő 25 x 21 x 21 cm A kiállított bimbós levéldíszes háromnegyedes oszlopfejezet a kolostor első, 13. századi építési periódusából származik. A ciszterci típusú alaprajzú apácakolostort a királyi építőműhely mesterei a domonkosrend egyszerűségre törekvő, szigorú építési szabályai szerint építették, s ez a kettősség tükröződik az egyszerű vonalvezetésű, ám magas technikai tudással faragott oszlopfejezeten. írod.: ld. az előző tételt, továbbá Kódexek 40. Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya, 1. sz.: 665. I.M.K. 53 A Nyulak-szigeti apácák pecsétes oklevele Urkunde mit Siegel der Dominikanerinnen von der Haseninsel (Margaretheninsel) 1282. (Magyar Kamara Archívuma, Acta ecclesiastica ordinum et monialium Posoniensium fasc. 56, no 3 ) Eredeti, hártya, vörös zsinóron ovális fuggőpecséttel (30 x 45 mm). A pecséten kéttornyú árkádos templom, a tornyok között trónon ülő, megkoronázott Szűz Mária karjában a gyermek Jézussal látható, a templom árkádjai alatt királyi pár térdel kezük­ben gyermeket emelnek a magasba. A pecsét felirata: + SIGILLVM • CONVENTUS • DE • I(N)SVLA • S(AN)CT(E) • MARIE. 400 x 190 + felhajtás 37 mm. Erzsébet hercegnő, a néhai V István király leánya, IV László király nővére, a Nyulak-szigeti apácák főnöknője az apácák és Jakab domonkos perjel, valamint Pál testvér, prokurátoruk nevében hoz­zájárulását adja, hogy János, a Szent István tiszteletére szentelt telki bencés monostor apátja eladja az egyik szőlőjüket a Buda külvárosában lakó Sink fia Pálnak. A monostor ugyanis kegyúri jogon az apácákhoz tartozott. Az oklevél felső szélén az ABCD betűk alsó fele látható. Ez mutatja, hogy ún. chirographum formájában készült az oklevél. Ez a példány a Nyulak-szigeti apácák levéltárában maradt meg. A török elől Pozsonyba menekítették, s II. József rendeletére a Magyar Kamara Levéltárába került. Az oklevelet vörös zsinóron függő ovális viaszpecséttel erősítették meg. IV Béla királyt és feleségét, Laszkarisz Mária királynét láthatjuk amint felajánlják gyermeküket, Margitot. — A domonkosok felügyelete alatt kolostorban élő beginák körében jelentős szerepet játszott az anyanyelven való tanulás. IV Béla király leánya, Margit már négyévesen a kolostorba került és KOLOSTORI ISKOLÁK hamarosan tanulni kezdte az ábécét. A róla szóló legenda már a 13/14. század fordulóján magyarul is létezett. írod.: Budapest történetének okleveles emlékei. Csánky Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rendezte Gárdonyi Albert. I. (1148-1301) Budapest, 1936. 204-205, Takács Imre: A magyaror­szági káptalanok és konventek középkori pecsétjei. Budapest 1992. 73.; Király Ilona: Árpádházi Szent Margit és a sziget. Budapest, 1979. Arpádkori legendák és Intelmek. Válogatás, bevezetés, jegyzetek, szöveggondozás és (részben) fordítás Érsze­gi Géza. Budapest, 19872 110-179. Magyar Országos Levéltár, Dl 1130. ÉG. 54 Margit síremlékének rekonstrukciós rajza Rekonstruktion des Grabmals der Hl. Margarethe 1335-1340. Budapest XIII. Margitsziget, a domonkos apá­cakolostor területéről Lővei Pál rekonstrukciós rajza. A rekonstruált szarkofág 226-289 x 116-174 cm alapterületű lehetett, a síremlék magassága kb. 180-190 cm volt. Margit sírjának pontos helyét Feuerné Tóth Rózsa 1958-as ásatása tisztázta. A sír a templom szenté­lyében, a főoltárral szemben helyezkedett el, nap­jainkban vörösmárvány sírkővel fedték le a kifalazott sírgödröt. Ráskai Lea leírásában olvashatunk Margit második, fehérmárvány síremlékéről, aki megem­lítette, hogy az egyik, Margittal kapcsolatos csodás eseményt is kifaragták a síremléken. Lővei Pál rekonstrukciója alapján a szarkofág oldalait Margit életéből vett jeleneteket ábrázoló domborműves táblák alkották. Külföldi analógiák alapján feltételezhető, hogy a szarkofágot szobrokkal díszített oszlopok tartották, és így valószínűleg az első, vörösmárvány sírkő is látszott. A fehérmárvány síremlék technikai megoldásai Tino di Camiano Nápoly környéki műveivel mutatnak rokonságot, sőt valószínűleg maga a mester is elju­tott Magyarországra. A síremlék anyagában és formai elemeiben szorosan kapcsolódik a domonkos szen­tek (Szent Domonkos bolognai ill. Szt. Péter mártír 1335-1339 között készült milánói síremlékéhez. írod.: Lővei R: The Sepulchral Monument of Saint Margaret of the Árpád Dynasty. Acta Históriáé Artium XXVI (1980), 175-221; Budapest 1991. Nr. 917-927.; Pannónia Regia IV-25c, további iro­dalommal I.M.K. 55 Margit második síremlékének apácafejekkel díszített töredéke Reieffragment mit Nonnenköpfen vom Grabmal der HL Margarete 1335-1340, Budapest XIII. Margitsziget, a domonkos apácakolos­tor területén szétszórva szürkésfehér és fehér márvány 8 x 17 x 7 cm 159

Next

/
Thumbnails
Contents