G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TÁRGYKATALÓGUS - Kolostori iskolák
52 I. (Nagy) Lajos király dekrétuma Dekret des Königs Ladislaus I. 1351. december 11. (Magyar Országos Levéltár, Archívum regni, Lad. H. 2. sz.) Az eredeti hártya, függőpecsétje elveszett. 720 x 420 mm + felhajtás 70 mm I. (Nagy) Lajos király oklevelében megerősíti II. András király Aranybulláját (1222). Az Aranybulla öröklési rendje helyett az ország szokása szerint a nemzetség öröklési jogát (ősiségét) rendeli el. Újabb határozatokat íuz hozzá, többek között rendelkezik a királyi kancelláriában az írnoknak és az alkancellárnak fizetendő illetékről, a káptalanok és konventek hiteleshelyi működéséről: a kisebb létszámú hiteleshelyek működését megtiltja; előírja ki lehet hiteleshely kiküldöttje, mi jár neki, s honnan hívható; valamint megszabja, hogy királyi ember csak helybeli lehet. írod.: Decreta regni Hungáriáé — Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301—1457. Francisci Döry collectionem manuscriptam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bácskai. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici — Publikationen des ungarischen Staatsarchivs, II. Fontes — Quellenpublikationen). Bp. 1976. 124—140.; Érszegi Géza: Az Aranybulla. Bp. 1990. Magyar Országos Levéltár Dl. 4239/4. É. G. 43 I. Mátyás király dekrétuma (decretum maius) / I486:10.tc. Gesetzesartikel 10 aus dem Jahre i486 i486, január 25. Buda egykorú nyomtatott kiadása: Consitutiones Inclyti Regni Ungariae. Lypczk, 2. VI. 1488. 210 x 160 mm Mátyás király oklevélbe foglalja a budai országgyűlés határozatait. A Decretum Maius-nak nevezett rendelet lényegében megismétli az érvényben levő korábbi királyi rendeleteket: így az oklevelek Zsigmond király idején (1435. március 8.) megállapított illetékét és a hiteleshelyi emberek díját is, továbbá szabályozza a hiteleshelyi tanúk működését, eltörli az idézőlevelek azon formuláját, amely arra utal, hogy más egyetértésével történt visszaélés, eltörli a három vásáron történt kikiáltással való idézést, eltörli a párbajjal történő bizonyítást, előírja, hogy a királyi táblán hozott ítéletről csak az ítélkezés hivatalos helyén lehet kiadni oklevelet, s annak szövegét fel kell olvasni, valamint az ítélőmester pecsétjén kívül egy másik ítélőmester aláírása is hitelesítse az ítéletlevelet; birtokügyekben a király csak a megyék írásos jelentése alapján döntsön, megtiltja a szentjobbi konvent hiteleshelyi működését; a nádor, az országbíró és a király pecsétjével ítélkező titkos kancellár vagy a helyettese számít az ország rendes bírájának; az elpusztított KOLOSTORI ISKOLÁK oklevelek helyett királyi parancsra a megye tanúsítja a birtokjogot. Utoljára ekkor fordul elő az alkancellári tisztség, feladatát már korábban a titkár vette át. Megtiltja, hogy a meggyilkoltak eltemetéséért pénzt szedjenek. Ugyanekkor összefoglalják a nádor jogait és kötelességeit. I. Mátyás király Decretum Maius-át 1488-ban és valószínűleg 1490-ben is Lipcsében kinyomtatják. Ez az első nyomtatásban megjelent törvényünk. írod.: Decreta regni Hungáriáé — Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458—1490. Francisci Döry collectionem manuscriptam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Geisa Érszegi, Susanna Teke. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici — Publikationen des ungarischen Staatsarchivs, II. Fontes — Quellenpublikationen). Bp. 1989260-321.; CIH I. 1074-1075. Budapest, Egyetemi Könyvtár, RMK 111.17. E.G. 44 A győri káptalan hiteleshelyi oklevele Urkunde des Raaber Kapitels als glaubwürdige Stelle 1258. bőrhártyára írt, a felső és alsó részén is az ABCD nagybetűkön átvágott (chirografált), valószínűleg 3 példányban kiállított oklevél középső darabja. Pecsétje elveszett, befűzött hártyaszalagja azonban megmaradt. 85 x 171 mm A győri káptalan bizonyítja, hogy megjelent előtte János szentmártoni (pannonhalmi) szerzetes és Márton, a monostor udvarispánja, másfelől hat tápáni férfi (ma: Táp, Győr-Moson-Sopron megye), hogy egyezségre lépjenek. Az apátság a korábban már neki ítélt birtok kétharmadát visszaadja a tápániaknak. A káptalan az egyezségről a felek jelenlétében okleveleket állított ki 1258-ban, amikor a káptalanban Csépán a prépost, Jurkó az éneklőkanonok, Tamás pedig az őrkanonok tisztségét viselte. — Jurkó éneklőkanonok nevét 1250-1269 között Myke, Mikó formában is írták az oklevelekben. A hiteleshelyi oklevelekben tanúként is szereplő éneklőkanonok feladata a káptalani iskolákban az énektanítás, az énekeseknek az istentiszteletekre való felkészítése és az ének irányítása volt. — A káptalanok által kibocsátott oklevelek zárórészében (az ún. eschatocollumban), amely a keltezést tartalmazza, gyakran szerepel a káptalan tagjainak, de leginkább a főbb méltóságoknak a felsorolása. írod.: PRT II., Bp. 1903. 111. és 306.; Bedy V: A győri székeskáptalan története, Győr, 1938. 304. Pannonhalma, Bencés Főapátsági Levéltár, Capsa 5.M. ( Id. III. színes tábla) Cs.G. 155
