G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Kolostori iskolák

20 II. András király átírja és megerősíti Szt. István király pannonhalmi kiváltságlevelét Abschrift der Gründungsurkunde von Pannonhalma durch König Andreas II. 1213. hártya, alsó szélén 15 mm-es plica (behajtás) nyoma, középütt a pecsét befüggesztésére szolgáló 4 bevágás. Pecsétje leszakadt, a 45 mm átmérőjű pecséttöredék első oldalán a király ülő alakja, de feje hiányzik, a hátoldalon a magyar címerpajzs részlete. 375 x 368 mm II. András Orez (Uros) apát (1207-1242 k.) kérésének engedve először írja át teljes terjedelmében Szt. István 1001-re keltezett, de valószínűleg 1002-ben kelt pannonhalmi alapítóvagy helyesebben kiváltságelvelét. Az átírt oklevél szerint a pannonhalmi apátság alapítását Géza fejedelem kezdte és fia, István fejezte be. A Szt. Márton tiszteletére rendelt monostornak — korábbi fogadalma tejlesítéseként — Szt. István a somogyi tizedeket adományozza, az apátnak a montecassinói apátság kiváltságaival azonos jogokat ad, kiveszi a megyéspüspök joghatósága alól. Végül az oklevél felsorolja azokat a falvakat, amelyek a templom felszentelésekor a monostorhoz tartoztak, és a pozsonyi vámharmadot. Az „eredeti" oklevél és II. András átirata között csak a legutolsó mondatban van eltérés. István király oklevele csak a pozsonyi vám harmadrészét említi, míg az átirat a mondat átalakításával a vámok felsorolását teszi lehetővé. A kutatók az „eredeti" oklevelet is későbbi, bővített, interpolált oklevélnek tartják, de napjainkig vitatott kérdés, hogy mikor készült az interpolálás (12. sz. eleje, 13. sz. eleje stb.). Vannak kutatók, akik az interpoláció elkészítésével hozzák összefüggésbe az 1213- évi első másolatot. Eszerint az interpolálás után jónak látszott az új oklevél királyi átírása és megerősítése. II. András átirata két példányban készült: egy kevésbé szépen írt megpecsételt példányban (a jelen oklevél) és egy gondosabb írású, pecsételetlen példányban. Mindkét másolat átrajzolja a szentistváni oklevélről a Chrismont (Krisztus-monogramot), az invocatiót és intitulatiót, valamint a signum-sort, benne István király Stephanus Rex monogramját. írod.: PRT I. Bp. 1902. 589-590, 625-626, fénykép uo. 96.; Györffy György: Diplomata Hungáriáé Antiquissima, Vol.1. Bp. 1992. 2541.; Szentpétery Imre: Szent István király oklevelei, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I-III. Szerk. Serédi Jusztinián, Bp. 1938. II. 325-394. Pannonhalma, Bencés Főapátsági Levéltár, Capsa 34.G. (Id. I. színes tábla) Cs.G. KOLOSTORI ISKOLÁK 21 A pannonhalmi apátság altemploma Unterkirche der Erzabtei von Pannonhalma (Fotó: Mudrák Attila) 22 Alaprajz a pannonhalmi monostor 11. századi apszisa maradványainak feltüntetésével Grundriß mit den Überresten der Apsis der Abteikirche von Pannonhalma aus dem 11.Jh. írod.: László Csaba: Adalékok Pannonhalma középkori történetéhez, Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. 99., 12. kép László Csaba és Koppány Tiborné rajza, OMVH 23 A pannonhalmi monostor 11. századi apszisának feltárt maradványa Freigelegte Überreste der Apsis der Abteikirche von Pannonhalma aus dem 11 Jh. (Fotó) írod.: László Csaba: Adalékok Pannonhalma középkori történetéhez, Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. 100., 13- kép 24 Magyarországi Szent Mór: Szt. Zoerard (András) és Benedek legendája Legende des Hl. Zoerard (Andreas) und Benedikt, zusammengestellt von dem Hl. Mauritius von Ungarn 15. sz. közepe, Passau környéke pergamen, 48 levél 235 x 155 mm Mór (1000 körül—1070 körül) az első, név szerint ismert magyarországi író. Már mint gyermek egy bencés monostorban, Pannonhalmán vagy Zoborhegyen nevelkedett és tanult. 1030 körül pannonhalmi apát, 1036—1064 között mint pécsi püspököt nevezik meg a források. A lengyel származású Zoerard, keresztény nevén András, és Benedek Zoborhegy környékén, a Vág melletti erdőkben remetéskedett. Mór műve csak 15. századi másolatokban maradt fenn. Nyitva a legenda kezdeténél, fol. 30v-31r. írod.: Kiad.: Madzsar I. in: Szentpétery: Scriptores II. 347-361. bevezető tanulmánnyal; C. Halm -G. Meyer: Catalogus codicum IV/346.; Árpád-kori legendák, 184-186.; Kódexek 11. München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm. 16024. VA. 25 Részlet a Tihanyi apátság alapítóleveléből, Mór pécsi püspök aláírásával Ausschnitt aus der Gründungsurkunde der Abtei von Tihany mit der Unterschrift von Bischof Mauritius (Fotó) 1055. Az eredeti két összevarrt hártyára írt példány, szöveg alatt rányomott pecsét helye. 375 x 880 mm 149