G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Az előzmények és a kereszténység meghonosításának kezdetei

AZ ELŐZMÉNYEK ÉS A KERESZTÉNYSÉG MEGHONOSÍTÁSÁNAK KEZDETEI ágyékkötő felett széles öv. Lábai kissé hajlottak, szorosan összezárva. Kisebb műhely próbálkozása lehet. közöletlen Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, 1. sz.: Ö/l. 83.1. K.J. 17 Lemeztöredék álló királyfigurával Fragment einer Platte mit stehender Königsfigur 11. sz., magyar, vésett, poncolt bronz Visegrád, fellegvár m. 7,4 cm, sz. 4,8 cm Téglalap alakú bronzlemez, vonalkeretben durván poncolt háttér előtt vésett királyfigura ábrázolásával. Fiatal, szakáll és bajusz nélküli arc, fején a homlok fölött ékben összefutó pántkoronával, közepén kerek, kétoldalt kúpos oromdísszel, a pánton két ékkő jelölésével. Karját felfelé tartja, sima nyakú tunikája bő hullámokban borítja a testét, térdtől lefelé a lemez töredékes. A királyfigura koronája a 11. századi pénzek és pecsétek koronaformáját követi, a köpeny ábrázolása is azokhoz hasonló. Rendeltetése kérdéses, lehetséges, hogy kereszt szárborításának töredéke. írod.: Pannónia Regia II-9Visegrád, Mátyás Király Múzeum, 1. sz.: 69 3.1 L.Zs. 18 Lemeztöredék indadísszel Kupferbeschlag mit Rankenmuster 11. sz. 2. f., magyar, vert, vésett réz Visegrád, fellegvár m.: 9,4 cm, sz.: 7,2 cm Alul egyenes végződésű, felfelé szélesedő lemez, a fölső oldala ívesen kivágott, fölső sarkai töredékesek. Vésett vonalkeretben háromosztatú tőből kinövő szimmetrikus indadísz. A felfelé tartó indák szív alakban összehajolnak, ennek tétjén az indaszárak szarvakkal ellátott ördögmaszkba futnak össze, a leveles indavégződések az ördögfej szájából kanyarodnak ki. Esetleg nagyobb körmeneti kereszt hátlapjának felső szárvégződéséről származik. — Az államalapítás századából fennmaradt lemez jó példája a kereszténység felvétele után a pogány és keresztény hitvilág ill. motívumkincs keveredésének. írod.: Pannónia Regia 11-10. Visegrád, Mátyás Király Múzeum, 1. sz.: 1933.57 (50.49) L.Zs. 19 Keresztelőmedence töredéke a győri székesegyházból Bruchstück eines Taufbeckens aus Győr 1100-1150 k., magyar, mészkő Győr, székesegyház, az északnyugati kripta falából 41,5 x 49 x 21 cm A győri egyházmegye egyike a legkorábban, István király által 1009-ben alapított egyházmegyéknek. Az itt bemutatott keresztelőmedence-töredék (amely a bibliai alapú alámerítés helyett csak a később elterjedt meghintésre volt alkalmas), a püspökség korai korszakát idézi, az alapítás után kb. egy évszázaddal készült. Nyolcszögű hasáb felső részéből egy teljes oldal és a két csatlakozó oldal kis részlete. A medence durva faragású, lefelé enyhén szűkült, és alján, amelynek csak a kezdete maradt meg, gömbölyű formát vett. A külső felület középső és jobb oldalán egy-egy, valószínűleg álló alak maradványai látszanak. Az épebb alak dicsfényes, oráns tartású, ruhájának felső részén, vékony gallérféle körül, a vállakat takaró, finom, hosszanti lépcsőzetekkel tagolt rész válik külön, alatta hosszú, szögletesen szegélyezett hasíték. A feltartott alkarokon visszahulló, kiszélesedett ruhaujjak alatt más ruhadarab szűk csuklórésze bukkan elő. Az alak derekán hurkosán megkötött öv, lecsüngő szárakkal. A jobb oldal teredéke szárnyas, az alakból csak jobboldalának széle látszik, fejtől könyöktájig, Vállról hátrahulló köpenyszárnyra utaló formával, mellette az alakhoz képest lapos faragású szárny. írod.: Kozák K.—Uzsoki A.: A győri székesegyház feltárása 1969, Arrabona 12 (1970) 149, 153-154.; Pannónia Regia 1-41. Győr, a Székesegyházi Kincstár letétje a Xántus János Múzeumban K.L. 147