G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Gyuricza Anna: Hogyan számoltak a középkori Magyarországon?

GYURICZA ANNA 1. ÁBRA pedig; a' mellyre a' Calculusokat lerakták, hívták Abacusnak."

3 Tehát a középkor gyakorlati számtanának segédeszköze az abakusz volt. A szó a görög abaksz szóból származik. Magyar jelentése: tábla. Babilóniából ered. Az ókorban a görögök, utánuk pedig a rómaiak számolási segédeszköze volt. Magyar nyelvemlékekben a 16. században bukkan fel ennek a számolási módnak az elnevezése (számvető, számvetőpénz, számvetőtábla). Pénz módjára (verőtövön vert) készült számvetőpénzek is ismeretesek a 15. századtól. Két Zsigmond kori magyar vetőpénz ismeretes számos külföldi érme mellett a Budavári Palota ásatásaiból.

4 (3- ábra) A középkori számvetés lényege a párhuzamos egyenes sorokkal osztott mező, melyen az egyes sorok meghatározott helyiértéket képviselnek, így a rajtuk elhelyezett vetőpénzzel ki lehetett fejezni a szám2. ÁBRA tani műveletben szereplő számokat anélkül, hogy le kellett volna írni őket számjegyekkel. Ez azért is volt előnyös, mert a 15. századig az ókorból örökölt római számjegyeket használták, mellyekkel igen nehézkes volt a számolás. Nem beszélve a már említett előnyéről, hogy nem igényelt írástudást. Magyarországi György mester 1499-ben megjelent „Arithmetice summa tripartita Magistri georgij de hungaria" című könyvében gyakorlati artimetikájának egy részét az abakuszon való számolás ismertetésének szenteli.

5 Vegyük példának az összeadást. Munkája nyomán ez így nézett ki az abakuszon: TÁBLÁZAT Az I. oszlop vetőpénzeihez hozzáadjuk a II. oszlop vetőpénzeit, ez lesz az egybevetés. Utána következik a tisztázás alulról fölfelé: 763 369 1159 tízes egyes ötezres ötszázas ötvenes ötös összeadandók egybevetés tisztázás 126