Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
III. Ujváry Gergely
értékes embernek tartották s kiválóan alkalmasnak arra, hogy Kőszegen is újból talpra állítsa a megfogyatkozott hitéletet. Nevezetesen Keresztély Ágost püspök volt az, ki a kath. restaurációt Kőszeg táján erélyesen folytatta; ő irja 1700. jun. 13-án kelt egyik levelében: »... ilyen helyre buzgó, engedelmesebb és a theologiában jártasabb embert kell állítani, hogy az a protestánsok hatását a nép között ellensúlyozza.« E sorok mintha egyenesen Ujváryról szólnának, kit a püspök csak kevéssel azelőtt helyezett a kőszegi plébániára s róla fönti soraival a legilletékesebb s egyúttal legszebb dicséretet állította ki. II. Ujváry a kőszegi plébánián. Ujváryval 1699. szept. 21-én már mint invesztiált kőszegi plébánossal találkozunk. Ö maga jegyezte föl az anyakönyvbe, hogy a mondott napon Tarródy János győri kanonok vezette be hivatalába Ez a Tarródy János Ujvárynak kőszegi elődje volt s valószínűleg csak a plébánia átadása után foglalta el győri kanonoki székét,*) Kőszeg akkor még egész Vasmegyével Győregyházmegyéhez tartozott s mint jeleztük 1 , hitéleti helyzete sokban hasonlított a tataihoz. A hitújítás idején a luteránusok Kőszegen is lefoglalták a katholikusok ősi, gótizlésü templomát, papjukat elzavarták s a kath. iskolát is bezárták. Ekkor a régi hithez hű maradt katholikusok sók és nagy áldozat árán, elvett templomuk mellett, egészen ennek formájára, ujat építenék s újra tartanak közös istentiszteletet. (1615.) A lutheránusok ezt se tűrték; néhány év után (1626.) innét is kizavarták a katholikusokat s vallásgyákorlatukat a magánházakra szorították. Am minden farsangnak megjön a böjtje! A Wesselényi-féle összeesküvés elfojtása után (1673.) Lipót király rendeletére, mint egyebütt, Kőszegen is visszavették a templomokat az oda erőszakkal befurakodott ujhitüektől. így: történt azután, hogy Ujváry Gergelynek, mikor Kőszegre jött, két temploma is volt; a lutheránusoknak az 1681-iki törvény Nemes-Csót jelölte ki »artikularis nebynek«, azaz olyannak, ahol nyilvános istentiszteletet tarthatnak. *) Tarródy 1725-ben halt meg mint székesegyházi főesperes és tatai c. apát.
