Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

III. Ujváry Gergely

Ujváry Gergely. f 1711. Ujváry Gergely élete két tekintetben igen tanulságos. Mint tatai plébános, működésével azt szemlélteti, milyen küzdelmes volt a lelkipásztorkodás a török hódoltság alól frissen fölszabadult területeken; kőszegi lelkipásztorkodása pedig azt mutatja, milyen kinos volt a lelkész és a nép helyzete ott, ahol ma a kuruc, holnap pedig a labanc tette be a lábát s kegyetlenül megtorolta az ellenpártnak teljesített szolgálatot, még akkor is, ha ez a szolgálat erőszakkal volt kicsikarva. Ezen állomások szerint Ujváry győregyházmegyei működését is két szakaszban tárgyaljuk. Äz első: I. Ujváry Gergely a tatai plébánián. Ujváry, — tatai tevékenykedését megelőző, — életéből eddig keveset tudunk. Szóbeli hagyomány szerint jobbmódu tatai családból származott, mely család tényleg már a legrégibb tatai anyakönyvekben is előfordul s utóbb is adott papot az egyházmegyének.

1

) Ha tényleg Tatán született, ez csak 1632. után lehetett, mert csak akkor jelentkeznek itt újból némely kat. családok; ezek is kétségkívül uradalmi alkalmazottak voltak. Äz azonban már bizonyos, hogy Ujváry szerzetes volt, mert vezetékneve előtt ott van, a »P.« betűi s egyik egykorú jegyzőkönyv egyenesen és ismételve »Pater Ur«-nak nevezi a plébánost. Az akkori missiós papok az ország déli és keleti részeiben csaknem kivétel nélkül sz. f. r. papok voltak, de a nyugati részeken jézustársasági atyák teljesítették ezt a szolgálatot. Itt több helyen, — így Veszprémben is, — volt török missió-házuk, de valamennyi a győri jezsuita rektor joghatósága alá tartozott. Ezekből a missióházakból, 1621—1688. között, 170 névszerint ismert jezsuita atya működött török területen.