Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
II. Ivánchich Márkus
plébánosoknak, nemcsak a horvát, hanem a vegyes ajkú plébániákon is. Ezek közé tartozott Ivánchich Márkus is. A filozófia után, ugyancsak Győrött, elvégezte még a »Theologia moralis«-t, ami az egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint, bizonyi csak 1 évig tartott. Ekkor, 1639-ben, őt is fölszentelték és azonnal el is nyerte, mint akkor magyarosan irták, a héfláni plébániát, mely az ország első méltósága- és főurának: gróf Esterházy Miklós nádorispánnak kegyurasága alá tartozott. Ez a főúr volt az, aki az akkori kormányférfiaknák szemére vetette, hogy az egyházi méltóságok betöltésénél igyakran nem ;az érdem, hanem a 'pártfogók kegye a döntő. És hozzátette: így temetik el az erényt, a tehetséget, aminek nagy oka az is, hogyi a származást és a vagyont túlságosan tekintetbe véve, lehetetlenné teszik az igazi, arravaló emberek érvényesülését. A mádor ilyetén gondolkozása erős bizonyíték amellett, hogy Ivánchich a jobb tehetségű és jó viseletű kispapok közé tartozott, s főleg ennek köszönhette, hogy már mint ujmisés került a 35 holdas, 5 szőlős (összesen 72 fontos), 6 jobbágyős, tehát jól javadalmazott héfláni plébániára. De Héflán nemcsak jó, hanem egyúttal előkelő plébánia is volt. A nádor ugyanis családjával és udvarával a nyári hónapokat mindig az ő nagyhéfláni (ma: Gross-Höfflein) kúriáján töltötte. Ennek két oka is volt; egyik az, hogy közel volt Bécshez, ahol a {nádornak gyakorta volt dolga,, a másik pedig az, hogy a nádori ősi kuiia tőszomszédságában fakadt az! a kénes forrás, melynek kedvéért már az első német bevándorlók ugyanott szent Rádegundisz tiszteletére kápolnát emeltek és fürdőt is rendeztek be. Ezt a híressé vált héfláni fürdőt nemcsak az Esterházy-család használta, hanem az a számos rokon és főúr jis, aki a nádor udvarában évenként megfordult. Tudjuk, köztük voltak: Zrinyi a költő, Nádasdy az országbíró, Csáky, a költekező, Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor özvegye és sokan mások. Ide került tehát plébánosnak az akkor még csak 26 éves Ivánchich Márkus. Draskovich György püspök ordinálta, Esterházy Miklós nádor prezentálta és a jámbor főesperes-helyettes: Vlahov:ch János, vulkapordányl plébános iktatta be hivatalába. 3 ] A fiatal, egyszerűen képzett pap mindjárt talán nem is igen illett be a nádor előkelő udvari környezetébe. De tudnunk kell, hogy a nádor őt nem udvari papnak, hanem a héfláni jobbágyok lelkipásztorának választotta. A nádori udvarban úgyis állandóan
