Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

XII. Hahnekamp György

Hahnekamp György. 1843—1901. I. A bölcsőtől az oltárig. Hahnekamp Györgynek Lajtaszentgyörgy a szülőhelye; öröme is telt benne, hogy szülőközsége védőszentjének nevét viselhette. A község általán elismert vallásos lelkületét a vele tőszomszédos Kismartonnak köszönhette. Ebben az ősi kis városban jámbor társulatok, missiók s gyakori vallásos ünnepségek a lelki életet folyton ébren tartották. Ä várossal össze van építve Kismartonhegy is, melynek országoshirü kálváriáját és csodákkal tündöklő kegyelemképét nemcsak távoli bucsu járók látogatják, de a vidék népessége is, legkivált vasár- és ünnepnapokon és a városi hetivásárok napjain. Ezen látogatók közé tartozott Hahnekamp György édesanyja is, aki kis fiát gyakorta vitte magával s ajánlotta a Szűzanya oltalmába; így egész természetesen az anya vallásos lelkülete, a fiúnak is természetévé vált. De mig az anya mély vallásossága mellett csöndes, szelíd asszonyka volt és maradt, György fia élénkségével és derűs természetével inkább atyjára emlékeztetett, aki késő öregségében is szerette a tréfát, sőt nemcsak szerette, hanem fesztelen, figurás ember maradt még akkor is, ha uri emberekkel, papokkal kellett társalognia. Ezek a jó szülők hosszú időt éltek. Az apa 1898-ban, az anya 1904-ben halálozott el. Az ő szájukból hallottuk a Hahnekamp György gyermek- és ifjúkorát jellemző következő apróságokat. A mi Györgyünk mindig vig, de emellett mégis jó gyermek volt. Első volt már falusi tanulótársai között is. Szeretett minisztrálni s ha a'nagyobbak félretolták, ezt sirva panaszolta el odahaza. Hegedülni is tanult a templom muzsikusaitól, mert a német plébániák ének- és zenekar nélkül sohasem szűkölködtek. Hahnekamp e tudásának papi életében igen jó hasznát vette.