Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
XI. Dr. Mohl Antal
nyer benne oktatást! Ennyit tehet egyetlen embernek buzgósága és áldozatkészsége ! Sokat, foglalkoztatta Mohi Antalt a győri fiuárvák ügye is. Winterl Antal a győrieknek leányárvaházat alapított. Utódja, a másik Antal, a győri fiukra gondolt; ezeknek is szeretett volna otthont szerezni. Erről beszélt, erről prédikált mikor csak tehette. — Egyik ilyen, szintén a székesegyházban tartott szilveszteresti prédikációja után értesíti őt a harmadik Antal, Bordács Antal, Győr város egyik vallásos, előkelő, gazdag polgára, hogy tekintélyes vagyonát kath. fiuárvaházra akarja hagyni. íme, Isten kegyelméből, a lelkét fogva tartó gondolat most már testet ölthetett, még pedig legvérmesebb reménységét is túlszárnyaló alakban. Az örökséget meg sem várva, a már meglevő Schubert- és Ebenhöch-alapok fölhasználásával 1904-ben telket vesz és ezen, már mint káptalanhelynök, hamarosan diszes épületet emel. Ezt ugyan megfelelő árért átengedte az azonközben létesült középiskolai internátusnak, de ennek közvetlen szomszédságában csakhamar megépült a városi árvaház is. A két intézet közös vezetés alá került s máig folytatja áldásos működését. A szorosan vett lelkipásztorkodás mellett a város közügyeit sem tévesztette szem elől. A városi urakkal állandóan a lehető legbarátságosabb viszonyt tartotta fönn. Az úgynevezett hivatalos ebédek lassacskán fesztelen, családias jellegű összejövetelekké lettek, melyeket a jó háziúr magyaros vendégszeretettel és lelkes, többnyire történeti vonatkozású felköszöntőkkel fűszerezett. Szivesen és szorgalmasan járt a városházi ülésekre; ámbár érdeklődése mindenre kiterjedt, mégis a »g y ő r i á r v á k« után a »györi hösök«, Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf voltak elsősorban azok, kiknek érdekében rendkívüli tevékenységet fejtett ki s minden veleszületett szerénysége dacára valóságos vezérszerepre vállalkozott. A győri hősök iránt való lelkes érdeklődése 1874-ben nyilvánult meg először, amidőn Bubics Zsigmond a hősöknek képeit restauráltatta; Bubics után ő, a szerény theologiai professzor adta a legnagyobb összeget. 25 ) Mikor Győr visszavételének 300-ik évfordulója közeledett, az ő inditványára határozta el Győr sz. k. város törvényhatósága (1897. márc. 11-én), hogy a győri hősök emlékére szobrot állít. Az ezen alkalomból megindult gyűjtés ötezer 625 koronát és ,33 fillért eredményezett. 26 ) A szobor tervezete ugyan elkészült, de
