Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

XI. Dr. Mohl Antal

Dr. Mohi Antal. 1836—1916. I. A pálya elején. A mi Mohi Antalunk első ismeretes őse, Gáspár Németországból bevándorolt timármester volt.

1

) Ennek fia József telepedett le 1760 táján Nyéken, Sopron mellett; innét ágaztak azután el a Mohl-ok Szentmártonba, Lövőre; innét ismét Csepregbe, majd 1835-ben Kapuvárra is. Mindnyájan a becsületes timármesterséget űzték s a megnevezett helyeken ők' voltak ezen iparágnak /elsjő rnü velői. József, a kapuvári letelepülő, 1827-ben Haász Ceciliával kötött házasságot, mely házasságból született 1836. ápr. 10-én Antal, mint szülőinek 4-ik gyermeke. Édesanyját már 1841-ben elvesztette, s minthogy apja csakhamar újra nősült, Antal — 6 kis testvérével együtt, — mostohaanyjának, a jólelkű Schvemmer Juliannának köszönhette szigorúan vallásos nevelését. Antalunk a rábaparti szülői házban az imádságnak, a vasárés ünnepnapok megülésének legszebb példáit szemlélhette. A becsületes timár-céhnek ősi szabályai szerint a timárlegények, délben is, este is, együtt étkeztek a családtagokkal; még azon esetben is, ha vendégek érkeztek a házba. Evés előtt és után mindnyájan hangosan imádkoztak, még ha egyik-másik tímárlegény másvallásu volt is. Ezenkívül nagyböjt és advent némely napjain még külön ájtatosságot végeztek, szintén közösen. A vasár- és ünnepnapi csöndes nyugalmat köznapi munka nem zavarta. Az istentiszteleten mindenki megjelent, a családfő példája szinte önkénytelenül vonta maga után a többieket is; meg az urasági ellenőrzés is jelentékeny tényező volt még abban az időben, kivált az olyan uradalmi középpontban, mint amilyen Kapuvár is volt. A kiváló Mária-tiszteletet is 'már a zsenge gyermekévekben csöpögtették a [kis Antal szivébe. Nevelőanyja a bold. Szűz kismartonhegyi kegyhelyének árnyékából került Kapuvárra; azért gyermekeit, a kis Tónit is, szivesen vittö a szomszédos Oslibla s ha tehette, néha