Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VIII. Dresmitzer József

VIII. Jegyzetek. !) A kézirat borítékán ezen sorok olvashatók: Coeptura 171)1. Ao. aetatis 23. Jaurini, et ab hinc de tpore in tempore locupletatum. Ezen megjegyzés és még néhány körülmény arra mutat, hogy a jegyzeteket György tisztázta; minthogy azonban a lestvérek úgy­szólván egyidősek voltak és ugyanazon intézetnek növendékei, jog 1­gal tételezhetjük föl, hogy a jegyzeteknek készítésében Józsefnek is része volt s az ő lelkületét is visszatükrözik, annál is inkább, mert tehetség és buzgóság dolgában bátyját messze felülmúlta. 2 ) Az ezen alkalommal tartott beszédeket a Kútfők fejezetében a C) 3. a), b), c), d) sz. a. ismertetett nyomtatványok tartalmazzák. 3 ) Azon nyomtatványt, mely a búcsúbeszédeket tartalmazza, 'nem sikerült megszereznünk. 4) Az alapítónő arcképét a mindenkori pápóczi prépost és a kisebb papnevelőintézet őrzik nagy kegyelettel. A képnek ez az aláírása: REDIVIVA MEMORIA MARGARETTAE DE GELSE E GE­NERE NÁDASD QUAE RARA IN DEUM AC BEATISSIMAM EIUS GENITRICEM PIETATE PRO SALUTE TAM SUA, QUAM PAULI CONJUGIS LADISLAI FILII, FILIAEQUE ELI­SABETHAE AC, PROGENITORUM ITEM AC CONSANGUI­NEORUM SUORUM OMNIUM, PRAEPOSITURAM, CORPORIS CHRISTI, SEU SS. SALVATORIS AC PRIORATUM B. M. V. DE PAPOTZ INSIGNI LIBERALITATE FUNDAVIT CONFIR­MARIQUE FECIT A COLOMANO EPISCOPO JAURINENSI AO. DOM. 1365. QUAM QUARTO A FUNDATIONE EXEUNTE SE­CULO HAC IN EFFIGIE GRATUS PRO BENEFI CIO POSTE­RITÄT! RESTITUIT CHRISTOPHORUS SCHOGG PRAEPOS. S. SALVATORIS DE PAPOCZ. AO 1764. 5 ) Az eredeti épület tervrajza a székeskáptalan levéltárában ta­lálható. 6 ) Az egész országban az 1799/1800 tanévben 470 ilyen ösztöndíjas diák volt. (Tabella stipend, juvenum. Sz. Benedekrend soproni szék­házának könyvtárában.) 7 ) Az epés mondás eredete ez lehet. A pázmándi plébániaház ja­vításra szorult ; az akkor már utolsó éveit élő költő emiatt nyáron a szőlőhegybe tette át lakását. Dresmitzer ugyanakkor építette nagy költ­séggel győri rezidenciáját s valószínűleg ezért halogatta a pázmándi tatarozást; építőmesterével azonban megnézte a költő lakását, föl­vették a leendő háznak plánumot és megígérte az átalakítást. Nem­sokára ezután, 1839-ben. a költi"' már meg is halt. 8 ) Az üdv. vers kézirata is megvan. M. A. Jaurinensia gyűjtemé­nyében. . 9 ) ,Sajnos, a szentbeszédnek tartalmát nem ismerjük; még kéz­iratban sem maradt ránk.

Next

/
Thumbnails
Contents