Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VIII. Dresmitzer József

XX. Miként készüljön a templom számadása. Äz iskola ügyek anyagi része bizassék külön választmányra. XXI. Főpapok is szabadon végrendelkezhessenek. Véget érvén a megvitatásra kitűzött 21 pontnak tárgyalása, a gyengélkedéséből föllábadt káptalani főhelyettes »mindenek érzékeny iörömére« a teremben megjelent és a »megyei tanácskozmányi gyülest« következő beszéddel fejezte be. »E jelen megyei gyűlésünkre kitűzött tanácskozmányi tárgyaknák részletes megvitatását már bevégezvén és minden pontokba, melyek imént úgymint a többszöri tanácskozmányok végeredménye felolvastattak, beleegyezvén, az volna most legédesebb jutalma minden fáradságunknak, ha végrehajtott munkálatunk az Isten és az egyház előtt kedvet találna. Nagy vigasztalásunkra szolgálhat azon öntudat, hogy minden iparkodásunkban az apostoli hitünk és az egyházi fegyelmünkben egységnek fenntartására céloztunk. Szentül megőriztük a katholika szentegyháznak szerkezeti rendszerét, mely Krisztus Urunk intézkedése szerint abban áll, hogy mindenki a saját fokozati helyén maradva, ugyanazon egy hatalom forrásból nyervén küldetését és így tovább nem is terjeszkedhetvén, Krisztus Urunk egy testének az anyaszentegyháznak építésére munkálkodhassék. Ezen egyházi egységnek szent láncolatját mindenkor úgy tekintvén, mint a többi teendőiknek vezércsillagát, bátran ereszkedhettünk mindazon pontoknak vitatásába is, melyek az egyházunk külformájának az újonnan felmerült polgári változásokhoz! alkalmaztatást érintik. Mindezen jelentékes és egyszersmind fogárd kérdésekbe is beereszkedhettünk, mert mindenkor őrizkedhetünk ama demokratikus szellemtől, mely a polgári életből az egyháznak kormányzására áthurculva, a Krisztus Urunktól alapított fokozatos Hierarchiát széttéphette volna... Miután a bonunk főpapjai a nemzeti zsinatot megelőző megyei tanácskozmányokat csak e végre rendelhették, hogy a tágas magyar honban elszélyedt részletes egyházaknak jelen állapotjáról értesíttetvén, a teendőknek hosszú sorát átláthassák és szemök előtt tarthassák, biztosan várhatni, hogy eltökéllett istenes szándékuktól buzdíttatva, ernyedetlen munkásságra ébrednek. Mutatkoztak imitt amott gonosz csábítók, kik

1 a hivő nép és az illető lelkészek közt eddig divatozott szeretetet és bizalmat meggyengíteni, vagy épen megsemmisíteni törekedtek, azt állítván a papságról általánosan: hogn minden szavában és tettében, a régi