Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VIII. Dresmitzer József

Ebből is látszik, hogy a francia háborúkat követő időkben mily sokan és mily sokáig nélkülözték a főpásztori gondviselést. Schwarzenberg azonban 1821. tavaszán Bécsben váratlanul elhunyt. Bármint kedvelte is Dresmitzert, az ő jobbkezét, rövid kormánya alatt nem nyilt alkalma szolgálatait méltóképen jutalmazni. Am Dresmitzernek, ki ekkor már 50-ik életévét is betöltötte, érdemei ply nyilvánvalók, oly kimagaslók voltak, hogy sede vacante király őfelsége az 1822-ben megüresedett kanonoki stallumot neki adományozta. Tandem unus e senatu sacro fit consocius. ( 1822,) * Az 1825-ig tartó interregnum alatt Mimián Antal káptalani helynök és titkára, Karner Antal kormányozták az egyházmegyét. Dresmitzer Józsefnek az isteni gondviselés uj teret nyitott, hogy sokoldalú tehetségét ott is gyümölcsöztesse. III. Tankerületi főigazgató. (1824-1841.) 18. Nondum satis: conspicua virtus in alto nitere sólet (1825.) 19. Ecce districtus literarii Jaurinensis celso condecoratur officio. (1825.) Mária Terézia királynő jelesebb tanügyi intézkedései közé tartozik az is, hogy 1774-ben az ország tanintézeteit 9 kerületre osztotta s ezeknek élére egy-egy főigazgatót állított. Ezek a főigazgatók ügyeltek föl a kerületükbe tartozó tanintézetek összes szellemi es anyagi ügyeire; ők voltak az igazgatók és tanárok ellenőrzői, nekik tartozott az igazgató mindent beterjeszteni, mind a tanulókra, mind a tanárokra vonatkozólag. Ez az intézmény üdvös csak úgy lehetett, ha a főigazgatóban megvolt a rátermettség, széles látókör és tapintat, mindenekfölött ha az egyes intézetek beléletéről személyesen győződik meg. A »Ratio« pontosan szabályozta a főigazgató teendőit s kötelességévé tette, hogy minden két évben legalább egyszer látogasson meg minden intézetet. Az egyik tankerületnek Győr volt a központja.*) Ezen kerület *) A győri tankerülethez beosztott középiskolák székhelyei ezek voltak : Győr, Sopron, Kőszeg-, Veszprém, Kanizsa, Mag-yaróvár, Keszthely. (Acsay F. : i. m. 249—50. 1.)