Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VII. Gergely Imre

Dorfmeister. 191 ábrázolja, nemcsak az anyagot, hanem a kivitelt illetőleg is valóságos remekmű. Ä bárkának Krisztus Urunk a kormányosa, szent Péter és szent Jakab az evezői, angyal a vitorlása. Ugyanezt mondhatjuk a keresztkutra, monstranciára, kehely re is, azonképen a sekrestye egyik falát egészen kitöltő, szépen faragott ruhaszekrényre is. A császári szerfölött drága misemondóruhák híresekké lettek az egész vidéken. Ez is mind Gergelyinek érdeme, k'l méltán vehette ajkaira a zsoltáros ismeretes szavait: Szerettem az Ur házának dicsőségét. IV. A Szentlélek templomáért. Szerette az Ur hajlékát, de még jobban a Szentlélek eleven templomait: hiveinek lelkét. Ä császári plébánia akkoriban is a legkiterjedtebb lelkészi állomások közé tartozott. Mint fiókegyházak hozzátartoztak: Kethely, Csép, Ete és Makk puszta. Régente még kiterjedtebb volt; Szend, Szák, Dad, Bókod, mind a császári anyaegyházból szakadtak ki. A plébánia akkori lélekszámáról Gergelyi a következő kimutatást adja: Császár . Rk. 340, ref. 1075, össz. 1415. Csap .... „ 81, „ 216, n 297. Ete ... . „ 22, „ 1004, 11 1026. Kethely . . . ,, 399, „ 252, »i 651. Makk . . . „ 36, „ 10, 46 Összesen : Rk. 878, ref, 2557, össz. 3435. Látjuk a 'másvallásuak háromszor annyian voltak, ami tapasztalás szerint a kath. lelkipásztorkodást szerfölött megnehezíti. A széttagoltság is nagy akadály volt, azért jegyzi meg Gergelyi egyik egyházlátogatási jegyzőkönyvben, ha a plébánia területén az emberek mind katholikusok volnának, két káplánnal sem győzné a lelkipásztori munkát. Először is lássuk miféle hitéletet talált Gergelyi a császári plébánián? Volt templom, iskola, mégis hivei igen tanulatlanok voltak, hiszen tudjuk, a falusi leányok akkoron egyáltalán nem jártak még Iskolába. Püspöki rendeletre ugyan már elődjei alatt meghono-