Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VII. Gergely Imre

ekkor már bomlófélben van és csak nagy üggyel-bajjal lehetett benne néhány évig istentiszteletet tartani. A plébánia épülete se volt sokkal különb! Megkezdették tehát az uj építkezést s 1773-ban nagyjában elkészült a templom is, meg a plébános lakása is. Ez a nagy Esterházy József érdeme volt, aki midőn a régi, rozoga templomot az ujhitüektől visszafoglalta, közel levén akkor már halálához, megfelelő alapítvánnyal biztosította az uj templom megépítését. Mikor az uj templom belső diszítésére került a sor (1773.), meghal a régi plébános és az isteni gondviselés Gergelyi Gy. Imrét rendeli utódjának. Gróf Esterházy Ferenc és fivére János bemutatására Zichy püspök nevezi ki Gergelyit és helynöke Schogg Kristóf invesztiálja. Gergelyi 1773. október 7-én foglalta el uj plébániáját. Plébánosi működését azzal kezdette meg, hogy gróf Esterházy Miklós és neje Pálffy Anna jelenlétében ünnepélyesen elhelyezte az uj templom alapkövét; a szertartást Farkas György győri kanonok végezte. Azután hálája jeléül megf

osteite az apostoli lelkületű donatornak, Esterházy Józsefnek arcképét s ezt az uj templom oratóriumában helyezte el. Egyúttal a következő rendelkezést is tette. »Ezen óriás volt az, aki a császári templomot visszaadta a kath. vallás használatára. Ezen gondos Patrónus látván, miszerint a régi templom sem a hivek számának meg nem felel, sem a hoszszabb használatra alkalmas nem lesz, oly alapítványt tett le, amelyből uj templomot lehetett létesíteni és minden szükségesekkel ellátni. Őt jótékonyságban senki föl nem múlja, amiért is háladatosságból £z ő arcképét örök időkre a császári templomnak hagyom.«*) *) Ezen képet gróf Esterházy Mór 1876-ban, illő kárpótlás mellett, a család képtárában helyezte el.