Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
VI. Gróf Zichy Ferenc
ő kísérte egyházlátogatási és bérmálási kőrútjain; tagja volt a ígyőri szentszéknek s mikor feloszlatták a jezsuita rendet, Zichy nemcsak fölvette egyházmegyéjébe, hanem kanonokká is kinevezte. Lassanként az egyházmegyei papok is előtérbe nyomultak. Első vikáriusa Stehenich János volt (1743—1752.) ; mikor ez öregsége miatt kénytelen lemondani, utána Milkovich Kristóí (1752— 1761.) és Schogg Kristóf (1761—1783.) következnek. Heinrich Ferenc, majd Szily János, ezután Pierer József az ő oldalkononokjai. Atyailag szerette és megbecsülte a napterhét viselő papságot is. 1745-ben jelen van Primes György soproni plébános beiktatásán. 1754-ben Schogg Kristóf német karkáplánt, 1762-ben pedig Ruise Pál magyar kar káplánt nevezi ki székesegyházi kanonokká. A Jelkészkedő papság anyagi ügyeiről mindenkor atyailag gondoskodott, de »opportune importune« sarkalta őket rendeleteinek pontos betartására. A jó püspök a szentgyakorlatokkal sok jó papot, sok jó munkatársat nevelt az egyházmegyének s ritkán volt kénytelen büntetést alkalmazni. Ez a büntetés is rendszerint csak enyhe volt: dorgálás vagy pénzbírság. Püspöki rendelkezéseiben semmi nyoma annak, hogy a papi börtönt is alkalmazta volna, holott József császár 1781. évi megszüntető rendelkezéséig, ezek a »carcer«-ek még megvoltak, nemcsak a kolostorokban, hanem a világi papságnál is, sőt itt háromféle » career « is volt: főesperesi, káptalani és püspöki. A püspök munkatársairól és jóságáról szólva, ki kell emelnünk azon tényt is, hogy függetlenségét mindenkivel szemben megóvta és érvényesítette. Ennek jeleivel kormányzatában minduntalan találkozunk. A soproni orsolyitákat meginti és bizonyos kérelmüket nem teljesíti. (1761.) Más alkalommal a püspöktől nem engedélyezett gyűjtéseket eltiltja. Egyik papját az egyházmegyéből kizárja; igaz, 40 év alatt ez csak egyszer történt meg! Igen jellemzi püspökünket a zillingtali eset. Ezt a lajtáninneni, de sopronmegyei horvát községet Alsóausztria a Habsburgok alatt bekebelezte, mert osztrák ur, a bécsújhelyi püspök, volt a földesura; egy házilag azonban megmaradt azontúl is Győregyházmegye kötelékében. Dacára ennek, az osztrák hatóságok 1762-ben a plébánostól követelték fundusainak és jövedelmeinek bevallását. Zichy püspök május 16-án kelt levelében ezt helyteleníti s hosszasan bi-