Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VI. Gróf Zichy Ferenc

zett a .szegények szóbanforgó ellátásáról. Ezért juttatott nekik a végrendeletben csekélyebb összeget. Valóban épülésül szolgál az a nagy kegyelet, mellyel a világtól búcsúzó püspök mindazokról megemlékezik, kiknek munkássága és ragaszkodása neki az élet harcát megkönnyítette. Eközben nemcsak az évek súlya nehezedett egyre jobban öregedő püspökünk vállaira, hanem a legkeményebb megpróbáltatások! zuhataga tépdeste, szaggatta ezentúl szinte szakadatlanul érzékeny papi lelkületét. Ä jezsuitarend feloszlatása (1773.) kiváló munkatársaitól fosztotta meg a püspököt. Utána csakhamar (1777.) az egyházmegyék uj rendezésénél elveszíti világi papságának jelentékeny részét is. Mária Terézia, kegyes királynője, még él, de kormányzatában mindinkább meglátszik már császárfiának egyház- és magyarellenes befolyása. 1778-ban kénytelen a győri akadémiát a kormánynak átadni íés a bölcseleti tanfolyamhoz tartozó kispap j ait onnét kivonni. Itt mái elhagyta régi energiája s így az uj konviktus vezetésében a jogokból túlontúl sok jutott az államnak és az állami közegeknek. Most (következett még csak a keserűségek keserűsége. Mária Terézia halála után a kalapos király parancsára, mint láttuk, özönével érkeztek a helytartósági rendeletek, melyeknek legtöbbjei egy-egy sebet jelentett az egyház misztikus testén, de egyúttal az egyházáért élő püspöknek —< szivén is. Nem csoda, ha ezen események a jó püspök testi erejét is megbénították s Ö, kinek aranymiséjekor még örök ifjúságát csodálták, halálos beteg lett. Valamelyes altesti baja lehetett, de nagy szemérmetessége nem engedte, hogy orvos megvizsgálja. E tekintetben olyan szigorú volt, hogy reggelenként, mig föl nem öltözött, mig reggeli imádságát el nem végezte, még komornyikjának sem volt szabad hálószobájába bemenni. Mikor már szinte lemondottak életéről, reménység ellenére meggyógyult s egy ideig ismét jó egészségnek örvendett. Ez azonban az életerőknek csak utolsó fölcsillámlása volt, mert nemsokára egész váratlanul hirtelen elhalálozott. R halálos betegségnek, a csodálatos gyógyulásnak s utána a hirtelen halálnak okát, a halotti szónok ugyan mondaszerüen, de oly gyönyörűen irja le, hogy ma is mindenki meghatottsággal olvashatja, azért jónak látjuk szószerint is ide iktatni.