Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
VI. Gróf Zichy Ferenc
VIL A nap nyugovóban. Evek hosszú sorára terjedő apostoli működés közepette, közeledett Zichy püspök aranymiséjének (éve (1774.) és ideje. Äz immár 7 év óta folyó székesegyházi tatarozás még távol állott a befejezéstől. Ä piktorok úgyszólván még csak a munka elején voltak, azért még az arany mise napján is állványok disztelenítették a templomot. Ä püspök gyönyörű ornátust 'készíttetett a nagy napra, művészi ízléssel, drágábbnál-drágább díszítéssel. Ez ímég ma nap is a székesegyház legbecsesebb ornátusa! A. püspök, a nagy 'Mária-tisztelő, úgy akarta, hogy az egyházmegye 'mennyei védőszentjének, Nagyasszonynak ünnepén legyen az ő arany miséje. Nemcsak a város, a megye és az egyházmegye 11 főesperessége, item csak a Zichy ek kiterjedt nemzetsége, hanem úgyszólván az egész ország, sőt még idegen országbeliek is jelentek meg ezen az ünnepségén, melyet már a megelőző este ágyuk dörgése, kivilágítás és örömtüzek jeleztek előre. Ä bécsi udvar részéről mint Mária Terézia királynő képviselője, nagymélt. Fekete György (kúriai bíró, v. b. t. t. jelent meg és a királynő ajándékaképen a szent István-rend mellen hordozható nagykeresztjét adta iát az aranymisés püspöknek. 17 ) De hozott még egyebet is, olyan misemondóruhát, melyet a királynő sajátkezüleg hímezett, ezért a jubiláló püspök természetesen ebben a kazulábanj mondotta el aranymiséjét. Äz aranymisés főpapot a királynő követén kivül még számos más előkelőség környékezte. Jelen voltak: a Zichy-család tagjai, a kalocsai érsek és még öt más püspök, az idegen egyházmegyéből egybesereglett apátok, prépostok, kanono-, kok, a győri és szombathelyi káptalanok. Ezekhez csatlakozott azután a sok esperes, plébános, szerzetes, kispap és mint az egykorú krónikás mondja, »megszámlálhafatlan népsokaság«. Ä reggeli istentiszteletnél Äpfalter győri kanonok mondotta a német szentbeszédet, melynek 1 ez vala jól választott jeligéje: Mint a fényes nap, úgy tündöklött ő az Isten templomában ... és: Ő eljárván tisztében, az oltáron tökéletesen véghezvitte a fölséges, király áldozatát. (J. S. F. K. Eccl. 50. 7. 15.) Meghatóan és nép-
