Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
VI. Gróf Zichy Ferenc
Kiváló buzgósággal .ékesítette a Szentlélek eleven templomait a bérmálás szentségének kiosztásával, ami sokszor nagyon terhes és fáradságos volt. így pld. olvassuk Tata történetében, hogy Zichy püspök 1756. május 3-éh fölszentelte a tóvárosi kapucinusok uj templomát, másnap megkezdette a bérmálást; annyi bérmálkozó jelentkezett, hogy 1 , a 2 püspöki huszárhoz még 8 urasági hajdút kellett segítségül hívni, akik az éjjel-nappal tolongó népet ugyahogy féken tartották. Egy álló hétig tartott a bérmálás. 8 jegyző irta az adatokat s végül 7 ezer megbérmáltat számítottak össze. A bérmáltak között sok volt, ha nem a legtöbb, a felnőtt ás, mert ez volt azon időszak, mikor a nagy Esterházy József tatai uradalmának jobbágyait újra visszahozta az ősi kath. hitre. A reformátusok 39 gyülekezete ez időben 39-ről 14-re olvadt le s 38 templom tetejéről tünt el a kakas. Ezen harcokban azonban nem annyira a püspök és földesúr, mint inkább Schmitt Gábor tatai esperes és Balogh Ferenc teljeshatalmu jószágkormányzó forgatták a fegyvereket. A bérmálás rendszerint az egyházlátogatással egyidejűleg történt. Mikor már a püspök elöregedett és elnehezedett, gondoskodott fölszentelt püspökökről, akik helyette a bérmálást végezték. Az első Kornis Ferenc volt 1775-ig; a második Szily János, s italkor ebből nemsokára (1777.) szombathelyi püspök lett, Pierer József kanonokot emelte e méltóságra. A missiók segítségével a lelki megújulás terén csodás eredményeket ért el. A jézustársasági atyák évkönyvei szerint az egész monarchia területén éppen Győregyházmegye az, melyet ők leggyakrabban bejárnák! s bizonyára nem véletlen, hogy ez a gyakori bejárás egybeesik Zichy hosszú püspökségének legtermékenyebb korszakával. Már Primes György életrajzában részleteztük, minő lelkülettel járultak az emberek ilyenkor a szentségekhez. Meghatók az ő nyilvános elégtételi cselekedeteik. Nem volt állomás, hol a megtértek eretnek iratokat, bűvös amuletteket, jóskönyveket s egyéb ördöngös tárgyakat ne hoztak volna, megégetés végett, ami mindig nyilvános helyeken történt. Mégis legbámulatosabbak voltak a nyilvános önsanyargatási ,gyakorlatok. A bűnösökét nem is említjük, csak a jámbor lelkeket. Széplakon a missiót befejező engesztelő körmeneten egy Széchenyi gróf hordozza az iskolásgyermekek előtt a keresztet. A rábaközi
