Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VI. Gróf Zichy Ferenc

kedésnél a szarvkői tiszttartó (mint kegyúri képviselő) s én (t. i. a prior) szintén jelen voltunk. Legutoljára mindkét községből a biró és az esküdteik jelentek meg. (Ezek szolgáltatták az esperes bizalmas információjához az adatokat. Természetes, az ő kihallgatásuknál a plébánosok nem lehettek jelen. Panaszaikat a főesperesek mindenkor jegyzőkönyvbe vették.) Az ebédet Őexellenciája velünk együtt költötte el. Ebéd után 300 egyént megbérmált; este ismét egyedül vacsorázott. 6-án a loretói kápolnában áldást adott és távozott, megelégedését és köszönetét sokszorosan is kifejezve. A 'konventnek ez alkalommal semmiféle kiadása nem volt.« Eay-egy körútnak befejeztével, ennek eredményeiről a püspök körlevélben számol be papjainak. A hozzákapcsolt buzdító szavakból következtethetünk az egyházlátogatás alkalmával tapasztalt hiányokra, így első (1748-iki) 'egyházlátogatása után a vasmegyei föesperességek plébánosaihoz három levelet, is intéz. (1743. I. ,19-én, VI. 18-án és 1750. III. 6-án), melyekben a plébánosokat legfontosabb kötelességeikre figyelmezteti. Ilyenek: Isten igéjének' hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, üdvös intelmek, példaadás, imádság és hitoktatás a hét bizonyos napján és óráiban. Végül nyomatékosan meghagyja, hogy minden vasár- és ünnepnapon a prédikáció után, egy-egy lapot olvassanak föl Keltz jézustársasági atya kátéjából és magyarázzák meg. Zichy püspök ezen nagy egyházlátogatása évekig tartott; részben mert csak a nyári hónapokra szorítkozhatott, azután mert az egyházmegye akkoron még Vasmegyére és Veszprémmegye egy részére is kiterjedt. Azonban 1761-ben már újra a kismartonvidéki egyházakat látogatja. 1762. őszén is személyesen indul egyházlátogató körútra, de az ezután következőket már az illetékes főesperesek végezték, ami persze hamarébb ment, úgyhogy Zichy püspöksége alatt, minden főesperességben legalább is háromszor volt alapos egyházlátogatás. így a soproni főesperesség területén 1751-, 1756-, 57-, 1761- és 1774-ben. Az egyházlátogatásokról fölvet-, jegyzőkönyvet 3 példányban állították ki, egyet a püspökség, a másodikát a kegyuraság és a harmadikat a plébánia részére. Ezek a jegyzőkönyvek ma a legbecsesebb történeti és jogforrások. Az egyházlátogatások terén Zichy püspök tevékenységének koronája az 1767. évi győrvárosi egyházlátogatás. Alapos, 'hosszas készület előzte aneg; a legkisebb részletekre kiterjedő kérdőivek tájékoztatták az érdekelteket, mit kell jegyzőkönyvbe venniök. Az előkészületek befejeztével az egyházlátogatás