Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

VI. Gróf Zichy Ferenc

»hofmeister« (nevelő) kiséretében. Styrián, Karinthián keresztül utazriakj s csak október l-re érkeznek Velencébe s itt 3 napig tartóz­kodnak. Velencéből Paduán és Lauretumon át folytatják utjokat Róma felé, hová október 19-én érkeznek meg. Äz odautazás tehát 43 napot vett igénybe. Ez az utazás is bizonyítja, hogy a magyar­országi római zarándokok a lauretomi názáreti szent házat egy­könnyen el nem kerülték; csakis így magyarázható, hogy a loretói Szűz Mária tisztelete hazánkban is átalánossá lett., 6 ) Rómában a gróf-theologus a szent Apollonáris-ról elnevezett kollégiumban nyert elhelyezést, melynek növendékei már akkor is vörös reverendát viseltek. Rómából irja édesapjának, hogy lakása szük, 12-nek -van közös hálója. Többen vannak grófok és bárók. Religiozusnak (szerzetesnek) érzi magát az előbbi élethez képest. Egészsége jó, csak kezdetben volt némi baja »a csúfos olasz étkek tfniatt«. De hozzáteszi: »a bor jó (ugy) mint a kenyér (is). Sok a marhahús, a szárnyas ritka.« Intézetüket néha a pápa is megláto­gatta. Egyéb részleteket római tartózkodásából nem ismerünk; de hogy mennyire kellemesnek találta itteni időzését, abból is kitűnik, hogy győri püspök korában egyik jeles theologusát ugyanazon ró­mai intézetben helyezte el. Pár év alatt véget ért a római tanulás is. Kortársai azt írják róla: tanárai, iskolatársai, ahol csak megfordult, mindenütt megsze­rették és épülésükre szolgált az ő szelídsége, jámborsága, ártatlan lelkülete és már akkor megnyilatkozott jótékonysága is. 1724. tavaszán ismét Magyarországban van s Vedrődről újsá­golja mostohaanyjának, hogy legközelebb Nagyszombatban pappá szentelik, ami ugyanazon év április 10-én, — a nagyhét szombat­ján, — tényleg meg is történt. 7 ) Pappá szentelése után május 14-ikére kitűzött uj miséje okoz neki is, meg apjának ,is nagy gondokat. Április 26-án irja Bécsből apjának, hogy őfölsége ceremonáriusa fölkereste és informálta őt primiciája felől. Äz udvar úgy kívánja, hogy az ujmise »infula alatt« legyen. De ő fél, hogy az sokba fog kerülni, mert »a cere­monárius relációja szerint az udvari muzsika 300 forint. Az koszo­rúk 200 forint, melyeket az Herczeg Asszonyoknak kölletik szo­kás szerint adni«. Aztán jön még az asszisztencia meg sok egyéb mellékes költség. Mindennek dacára az ujmise a kitűzött időben (V. 14.) mégis csak a legünnepélyesebb módon ment végbe, a bécsi szent ájgoston-

Next

/
Thumbnails
Contents