Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

IV. Márki Mátyás

séről híven tudósította, esetleg személyesen is értesítette a loretói kolostort. Aki azután még azt fis tudja, hogy a vad kuruc katonák Loretóban nemcsak sarcoltak, hanem a menedékjog ellenére még a templomban is garázdálkodtak^ a szerviták lajtántúli nagy mal­mát felpörzsölték, a loretói birót elhurcolták és osztrák földön föl­akasztották stb. stb., az még kevésbé csodálkozhatik azon, hogy a loretói szerviták kuruc híreiket a bécsiekkel is tudatták, s így a bécsi kormány mindig frissiben értesült a lajtavidéki kuruc moz­galmakról. Ezt a szerviták, — pedig magyarok is voltak közöttük, — egészen természetesnek találták s ahelyett, hogy titkolták volna, érdemesnek tartották még naplójukban is följegyezni. A kurucok emlékezete még a vidék hagyományában is kese­rűbb a keserűnél. Füzfasipos gyermekek a lajtamenti és fertővidéki községekben máig is így énekelnek: Felber, Felber geh, Geh mit mir in See, Denn es kummen die Krutzen, Die wer'n dir d' Ohrvascheln stutzen. VI. A nádor jobb keze. Márki gazdag változatokban ragyogó Mária-tisztelete, láttuk, híveit is magával ragadta. Ez egyebek között abban is megnyilvánult, hogy házaik kül­sejét is szeretettel ékesítették Szűz Mária képeivel és szobraival. így dr. Römer kismartoni orvos is 1696-ban az einsiedelni Szűz Mária kőből faragott, életnagyságú szobrával díszítette kis­martonvárosi házát. Mikor a legközelebbi körmenet alkalmával herceg Esterházy Pál ezt a szobrot megpillantotta, igen megtetszett neki, elkészít­tette mását s .ezt a héfláni szent Rádegundisz-fürdőben helyezte el. Itt a szobor nagy tiszteletnek örvendett, kivált azon idő óta, rnikor egyik repülő kuru'c raj a fürdőt, —• mert a királypárti nádoré volt, — fölforgatta, rommá változtatta és a szobor még is épen került ki a romok alól, sőt még a rajta levő szövetruha sem égett el. Eközben Kismarton hegyén megépült a herceg világhírű kál­váriája (1707.); ezrével jöttek az emberek mindenünnen, hogy lás-

Next

/
Thumbnails
Contents