Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

vizsgadíjak helyett azokat csak oly mértékben szedje, mint amily mértékben azok a bécsi egyetemre előírva vannak. (Prot, ab Anno 1775. die 26 May. No 1896.) Ugyanezen királyi rendelet záradékában utasítások foglaltatnak a chirurgusok tanulmányára és tankönyveikre nézve is: „ Anatomicas Demonstrationes alicubi videant, dein qua sodales in anatomicis, et practicis diligenti studio se perficiant Anatomicumque Schorschmidt Germanice et Latine Typis vulgatum, vei Vinslow cum tabulis Albini in Chirurgicis autem Tractatum Chirurgicum a Professore Chirurgiae Plench editum, vei si Germanicum, aut Gallicum idioma non callent, Haisterum Blatner, et plures alios optimae eruditionis Authores sibi familiäres reddant." A fejlődő orvosi tudományok mellett a chirurgusok napja lassan leáldozónak indul, s bár még 100 évvel utóbb is találkozunk kórházunknál alkalmazott chirurgussal, egy 1789-ből eredő helytartótanácsi rendelet már aziránt intézkedik, hogy a felcserek csak végső szükség esetében foglalkozzanak belső bajok gyógyításával, s kétes esetekben mindenkor orvosi segítségért folyamodjanak : „Protocoll 1789 23ten Hornung.

1 No. 446. Verordnung einer Allhiesig Löbl. Gespannschaft dto. 14ten dieses No. 682, womit zur Belehrung des diesseitigen Physikers und des unterstehenden Sanitäts Personalis die untern 27ten Jänner No 49674 ergangene Hohe Statthalterey Verordnung mitgetheillet wird, dass jene Verordnung, welche den Chyrurgen die Chur der Innerlichen Krankheiten nur im Fall einer Noth, oder in Abwesenheit der Aerzten gestattet mit dem Zusatz erneuert wurde, dass im Fall, wann zweifelhafte und bedenkliche Umstände beitretten, der Wundarzt allsoglech die Zuflucht zu den Medicus nehme, dieser aber mit Rath demselben an die Hand zu gehen, die kleinsten Fehler erbessern und freundschaftlich belehren solle." A győri chirurgus-céh requisitumainak egyik legfontosabbikát, a céhzászlót is sikerült írásos nyomaiban kórházi számadásainkban feltalálnom, nevezetesen az 1779. évi április hó 8-ról kelt, s a számadások mellett elfekvő első kórházi leltárunkban, kórházi kápolnánk templomiés kegyszerfelszerelései között, ahol is az több esztendőn keresztül, mint „geweste Zunfft F ahn der Hungarischen Chyrurgis" szerepel. Nem sokkal utóbb azonban eltűnik a leltárból, valószínűleg azon oknál fogva, mert az idő vasfoga — amely az ilynemű tárgyaknál a szelíd molyok képében szokott jelentkezni — szétrágta és selejtezésre juttatta ezt az érdekes kulturhistóriai dokumentumot. Miként ismeretes, az első, — /ean Pitard, Szt. Lajos sebésze által 1260-ben, Parisban megalapított — sebész-céh pátronusául a Dioclétián 1 Február.