Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

III. A borbély-sebészek kora. Adatok a győri chirurgus-céh történetéhez. A kórházban végzett első sebészeti ténykedésről az 1751-ik esztendőnek „Specification" c. nyugtatványaiból szerzünk tudomást, s ezen érdekes dokumentumnak szószerinti másolatát itt adom : „Qvietantia." „En aláb meg irtt presentibus recognoscálom, hogy alul megirtt Holnapon és Napon Tekéntetes Döller Péter Maximilián Uramtul Királyi Szabad Győr Városának Tanácsosátul nevezetesen Betegek és Árvák Házának Inspectora Uramtul föl vettem Fl 5 id est ött foréntokat, ugyan azon Betegek Házában feküvő Beteg Kamerer János nevü szegény halásznak — Sebes S. V. Lábának gyógyítása miát fizedésének fejében, ennek nagyobb bizonyságára vagyon itten alá írva kezem Írással a Nevem. Datum Győrött die 19. 8bris 1751. Tököly Barbély János m. p."

1 Tököly János borbély-sebész nevével egyébként az 1753. évi számadásokban is találkozunk, 1757-ben pedig ugyanő már mint „uccordált feldscherer" működik a kórháznál és évi díja „für die Visitation deren einnehmenden Krancken" cimen 4 frt 20 kr-ban számoltatik el. 1761-ben Miskoltzy Ferenc sebész-céhmester az accordait chirurgus, kinek nevével egy nőbeteg lábtörésével kapcsolatosan találkozunk e számadásokban, s megtudjuk, hogy évi salaruma 8 frtot tesz ki. Miskoltzy egyébként irodalmilag is ténykedő alakja orvostörténelmünknek. Német eredetiből magyarra fordított könyve, a „Manuale Chirurgicum, avagy Chirurgiai Útitárs" (1742.) a borbély-sebészek mestervizsgájának anyagát tartalmazza kérdések és feleletek alakjában.

2 Utódja 1762-tői 1767-ig Bandes Simon chirurgus, évi 12 frt honoráriummal, melyet elhalálozása évében özvegyének : „der verwittibten Frau Bändesin Chyrurgin" folyósít a kórház. 1 Az idézetben foglalt S. V. betűk jelentése : Sit Venia Verbo, vagyis Uram bocsa' a kifejezésért ! 2 L. : Dr. Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Bp. 1927.