Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

oklevélben megirt ünnepélyes külsőségek mellett „summa cum laude" avattatott fel 1725. év április hó 7-én, egy szombati napon, a velencei köztársaságot akkor kormányzó Mocenigo Aloysius doge uralkodásának harmadik esztendejében. A muzeális érték mellett még különösen nagy orvostörténelmi becse is van Dr. Mulartz orvosi oklevelének, nevezetesen azért, mert az oklevél utolsó lapja egyik tanárának, az orvosi tudományok nagy klasszikusának, Giovanni Baptista Morgagni nak praesesi minőségben eszközölt sajátkezű névaláírását is tartalmazza.

1 Morgagni, a régi iskolák dogmatismusának első megdöntője, ki közel 80 éves hajlott korában megirt, „De sedibus et causis morborum per anatomen indagatis" cimü klasszikus munkájában a kórbonctani gondolkodásnak kórélettani tanulmányokkal összekötött alapjait rakta le, éles szemmel kutatva a holttetem szerveiben mindama tünetek nyomát, melyek „in vivo" megfigyelhetők voltak. Az oklevél adatai szerint tanárai voltak még a páduai archilyceumon : Antonius Vallisnerius, Giovanni Gratianus Bergomensius, a kölni Alexander Knips Macoppe, Aloysius Blasius Speronius, Giovanni Bapt. Vulpis, Marcus Naz'ara Rhodigimus és Prosperus Bersellus Mutinellus. Fel van jegyezve az oklevélben továbbá az, hogy az avatási ünnepségen jelen voltak között ott volt Taperl János Vilmos Kölnből, thalfeldi Perbegg József Károly Wienből és Stoltz Mihály Domokos, kinek hazáját az oklevél „Franco" névvel jelzi. Már maga a páduai egyetemnek, az „Archilyceum Patavinum"-nak amphitheátrumszerü tanterme is, melyben Mulartz János Henrik az anatómiai és kórbonctani tudományokat magába szívta, történelmi levegőt lehelt ki falaiból. Hiszen ez a terem volt az, amelyben Fabricius ab Aquapendente (1537—1619.) is tanított s magyarázta növendékeinek az általa felfedezett és közelebbi kutatás tárgyává is tett viszérbillentyüket. Az 1564-ben utaztában elhalt Vesalius András volt páduai sebészanatomusnak, a „De corporis humani fabrica" szerzőjének nyugtalan lelke is tán itt, a Bacchiglione művészetekben és tudományokban egyaránt gazdag partjain talált baseli, brüsszeli és spanyolföldi bolyongásai után örök pihenőre s a nagy Galileo Galilei is, ki csendes éjszakákon 18 esztendőn át figyelte e helyről a csillagok és égitestek járását, szeretettel és megbocsájtással tekint le tán az általa fürkészett és mindent túlszárnyaló végtelen magasságokból küzdelmes éveinek e szinterére, amely1 Dr. Mulartz orvosi oklevelét, s több más hagyatékából eredő* tárgyat (emlékkendők, hagyománylevél) városunk tanácsa szerzőnek előterjesztésére a 9953/1928. sz. tan, határozattal kórházunknak adta át megőrzésre." • , 3*