Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

Infrascripti L. ac Rae Cittis Jaurinensis Senatores propter agenda oratorij Domorumque & accessorialium aestimative die 17— exmissi recognoscimus nos fundum totalem comittorum ex parte Confessioni Helveticae addictorum a proportione orgiarum exinde erutarum aestimaverimus ad florenos ducentos octoginta duos, Denar quinquaginta utpote de praxi & more ist die communiter observari solito Signât Jaurini die 18 Martij. Anno 1749 Stephano Vissy Liberae ac Regiae Cittis Jaurinen. Senator M. P. Franciscus Miskolczy Ejusd. Cititis Senator M. P." A városi tanács által felkért iparos szakértők tehát 4159 írtban állapították meg a kisajátított épületek értékét, mig a telek értéke 282 frt és 50 dénárra becsültetett. Ehhez mérten a város az érintett egyházat teljes mértékben kártalanítani kivánta, amely célra kölcsönt is vett fel, s ezt a református egyháznak felajánlotta, amely utóbbi , azonban akkor azt el nem fogadta, mire a város a kölcsönt a kölcsönzőnek visszaszolgáltatta. (Protocolli ab Anno 1749. No. 35. 43) A református egyház kártalanítása később (1784-ben) teljes mértékben mégis megtörtént, amikor is a 4159 frtos összeg a kórház törzstőkéjéhez tartozó Toscano-, Spanfelder-, Saxinger-, Bodo-, Fillingerés Farkas-féle alapokból a fentieknek kifizettetett (L. 1783 február 27-iki 92 sz. tanácsi jkv. és 1784 évi kórházi számadások, Fol. 20. No. 33), majd néhány évvel utóbb (1787. dec. 10-én) a telek ára is megtéríttetett részükre, ugyancsak a kórház vagyonából. (L. 1785. április 27-iki 258. sz. tan. jkv. és 1787. évi kórházi számadások. Fol. 18. No. 48.) A türelmi parancs kihirdetése után a református egyház folyamodott a városi hatósághoz, hogy részére imaház, lelkészi és tanítói hivatal céljaira helyiségeket jelöljön ki, a hatóság által kijelölt helyiséget azonban el nem fogadta, s az akkor 557 lelket számláló református egyházközség megvásárolta a Matkovics-család tulajdonát képező „Vörös Ökör" fogadót, amelyben az említett hivatalokat elhelyezte, tőszomszédságában pedig imaházat rögtönzött, amely 1784. dec. 14-én ünnepélyesen felavattatott. (L. Fehér Ipoly: Győr m. és v. egyetemes leirása, 1874. 629. old.) A xenodochium céljaira kisajátított helvét javak azonban az átalakításhoz szükségelt pénzösszegek előteremtése előtt, még ugyanazon 1749-ik esztendőben porrá égtek : „Dum in Anno 1749 Domus haec funditus conflagrasset" (L. : Prot, ab Anno 1773. No. 595. „Causarum Momenta"), s a tanács az 1749. okt. 3-án hozott határozatával Döller Péter Miksa tanácsost küldötte ki azzal, hogy a Schwarzmann (Mitten-