Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)
Bevezetés
„Számvevői Nehézségek." A tehénhusieves mint gyógytényező. Kórházszámadási szempontból bir érdekkel az, hogy az 1749. év óta gyakorlatban volt évenkénti felülvizsgálati jegyzőkönyv („Mengel und Bedencken") mellett az 1833. év aug. hó 7-ről kelteződik az első számvevőségi okirat, mely a következőképen szól : „Tekintetes Nemes Tanáts ! Gindermann Ventzel Ur által az 1830—1831-dik esztendőben vezetett, Szegény betegek házát illető Számadásban tett Számvevői Nehézségek a' tisztelt Számadó Ur által adott és ide ./' alá zárt feleietje következésében az 5dik Nehézség szerint 4 frt. az 7dik „ „ 1 „ az 8dik „ „ — „30 az lOdik „ „ .... . . . — „ 77-2 Összesen 5 frt. 3772 krajcárokat fog az 1832—1833-dik esztendei Számadás Bevételek Sorába feljelülni, és igy ezek, valamint a többi Nehézségek is az említett feleietje által hogy elegendőképpen felvilágosittattak légyen, teszem alázatos jelentésemet. Tekintetes Nemes Tanátsnak Győrött 7-dik Augusztusban 1833. alázatos Szolgája Klimisch Josef m. p. Számvevő." (L. : Kórh. számadások, 1832—33 füzet, No. 2377.) Klimisch számvevőnek Gindermann inspektor ellen támasztott „nehézségei" az 1837-ik esztendőben már terjedelmes beadvánnyá sűrűsödtek össze, amely beadvány tartalmánál fogva méltán tarthat számot az itt való közlésre :
