Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)
Bevezetés
Az 1749-dik esztendei Martius 14-dik napjáról a N. M. K. Helytartó Tanátstól érkezett K. parancsolatnak következésében, a kebelbéli reformata községnek temploma, oskola és papháza, betsü áron, a Ns. Város által megvétetvén, a' városi Tanáts és Választott Község által ezen épületekből e szegény betegek háza állíttatott fel, és ehez felsöbbi kegyes engedelmet is nyert. — Továbbá midőn ezen fundált betegek háza az 1749-dik esztendőben porrá égett, akkor ezen épületek között fekvő, úgynevezett Csejtei ház hozzá vétetvén, a Ns. Város költségén felépíttetett, a szegény betegek gyógyítására és gyámolására, okozott költségek részint a jólelkű keresztények hagyományaiból, részint pedig a Ns. Város honi pénztárából pótultattak. Az 1763-dik esztendei Augustus 22-én Pesten kelt adománylevél szerint (Donatio inter vivos) Mulartz Henrik Gyógyász és ennek hütvösse Mulartz Theresia, született Neupauer vagyonjaikat olly meghatározással ajándékozták ezen szegény betegek házának, hogy még életben lesznek, vagyonuknak jövedelmét maguk húzhassák, haláluk után pedig, némely legatumokat kivévén, az említett betegek házának maradjon. Későbben, és ugyan Mulartz Therésiának halála után, az eő férje, Mulartz Henrik az 1773-diki Januarius 16-án Győrött költ, és ezen februárius 5-én Eő Felsége Mária Therezia által helyben hagyatott végrendelése szerint, ezen szegény betegek házának kormányát a' győri t. Káptalanra bizta, mely törvénytelen rendelés ellen a szab s kir. Győr Városának t. Tanácsa valóságos és igen fontos okokon épült Protestatiót nyújtott a' t. Káptalanhoz. — Ez megtörténvén ugyan az 1773 dik esztendei Deczember 20-kán többször nevezett Mulartz Henrik más rendelést tett, hogy tudni illik, ne a t. Káptalan, hanem egy Protector Kormány alatt a Győr városi Polgárság ügyeljen ezen szegény betegek házára, és ugyan ez napon maga birája t. Börtsy Márton ur, nemkülömben Rátzkovits Pál Szónok, Rapf Jósef, Hoffer Jósef, és Spanfelder Ferencz urak neveztettek ki felvigyázónak azon megjegyzéssel, hogy ha ezek meghalnak, vagy más eset által hátráltatnának, a Győri Polgárság által helyekbe mások választassanak. Vélemény. Azon tekintetből, minthogy ezen kérdésben levő fundust a Ns. Város még 1749-diki esztendőben megvette, és az épületeket, melyek ugyanezen esztendőben leégvén, tulajdon költségén felépíttetvén, betegek házát állított fel, és minthogy az 1763-ki Augusztus 22-én Pesten költ adományi levélben arról emlités nem tétetik, hogy kit illessen a felügyelés, de külömben is, mit két házastárs egy értelemmel és akarattal közkeresményével tészen, hogy aztot egyiknek halamása után, a másik megmásithatja-é ? igen nagy kérdés. — Egyébiránt minthogy maga Mulartz ur Protectornak az akkori Város biráját, igazgatónak pedig a Szónokot és 3 polgárokat nevezett ki, ugy látszik, hogy maga a Testator is azt kívánta, hogy a Bel, és Külső Tanáts egyetértésével ezen, az emberi nemzetnek igen hasznos intézet kormányoztasson, de nem is volt hatalmában a többször dicsőitett Testatornak ön kénye szerint valakire ezen intézet kormányát bizni, mert nem ő fundálta ezen